Ókortudományi Társaság

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság 2021. december 17-én, pénteken 17.00 órakor
kezdődő felolvasóülésére, amelynek programja:

Dezső Tamás – Kalla Gábor:

Az Újasszír Birodalom (Kr.e. 9-7. sz.) keleti határvidéke
Az ELTE Kurdisztáni Régészeti Expedíciójának ásatása 2021-ben Grd-i Tle lelőhelyén

Az ELTE Kurdisztáni Régészeti Expediciója pandémia miatt egy év kihagyás után 2021-ben folytatta Grd-i Tle lelőhelyének régészeti kutatását. Ebben az előadásban kizárólag az újasszír korszak leletenyagára és annak összefüggéseire koncentrálunk. A rendkívül sikeres két hónapos ásatási kampány során számos újabb bizonyítéka került elő, hogy ez a település az Újasszír Birodalom egy fontos helyi igazgatási központja lehetett. Sikerült azonosítani a ma 30 méter magas domb szélén az újasszír kori citadella falának két korszakát, és egy közvetlenül hozzá kapcsolódó épületet, valószínűleg egy palotát.

Ennek az omladékrétegében került elő az évad egyik legkiemelkedőbb lelete, egy ékírásos lista személynevekkel. A szöveg 19 bēl āli -t említ, akik az asszír hódítás előttről származó helyi társadalmak csúcsán álló személyek voltak, és akiknek befolyása a közigazgatásban a keleti területek birodalomba való tagozódása után is megmaradt. További fontos lelet egy nagyjából 4,5 kg-os kacsa alakú súly, amit szintén az asszír birodalmi adminisztratív rendszer használt, a bevételek elszámolására.

A domb alsó részén tovább folytattuk a nagyméretű újasszír kori lakóház feltárását, melybe szinte beékelődött egy kisebb kéthelyiséges ház is. Az ásatás során az építészeti részletek mellett a két háztartás egykori működésének igen sok részletét sikerült feltárni, kerek kenyérsütő kemencéket (tennūr), boltozatos kemencéket, őrlőköveket és mozsarakat, földbe süllyesztett nagy tárolóedényeket, valamint különböző ipari tevékenységek maradványait. Emellett az épületen belül temetkezések és ékszerek is előkerültek. Itt a legkiemelkedőbb lelet egy újabb, immár második pecséthenger volt, ami sok egyéb adat mellett megerősítette, hogy egy asszír hivatalnok háztartásáról lehet szó.

Uhrman Iván:

Philón? A politikus?

Erwin G. Goodenough a jelenkori szakirodalom nagy tévedésének minősítette, hogy elvont, csak metafizikai kérdésekkel bíbelődő, gyakorlati érzelmekről vagy érdekekről tanúságot nem tevő férfinak állították be azt az alexandriai Philónt, aki pedig sikeres politikus volt, hiszen az alexandriai zsidók Rómába, Caligulához küldött követségének vezetőjeként elérte a lehetetlent: némi, legalább minimális toleranciát a zsidók irányában. A jelen előadás ezt a megközelítést igyekszik a forrásokkal szembesíteni, és ennek alapján megállapítani, indokolt-e ilyen szellemben átértékelnünk a Philónról őrzött hagyományos képet.

Helyszín:

ELTE BTK A épület, Kari Tanácsterem

Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság 2021. november 19-én, pénteken 17.00 órakor
kezdődő felolvasóülésére, amelynek programja:

Vér Ádám:

A király „barátai”
A qurbūtu szerepe az Asszír Birodalom adminisztrációjában

Az Újasszír Birodalom (Kr. e. 911‒612) hivatali hierarchiájában az uralkodó és a tartományi helytartók között helyezkedtek el az udvari főméltóságok, melyek közül négy tisztséghez az átlagos asszír tartománynál nagyobb és katonailag erősebb provincia kapcsolódott, bár hivatali hatáskörük az egész birodalom területére kiterjedt. Az udvari főméltóságok vala­melyikének irányításával a tartományi helytartók sok esetben a király személyes részvétele nélkül vezettek hadjáratokat, ilyen­kor testületként gyakoroltak hatalmat, magukat „nagyok”-nak (rabûti) nevezték, és közösen tettek jelentést a királynak is ‒ illetve amint azt az előadásban láthatjuk, adott esetben testületként szálltak szembe a királyi utasítással.

A Kr. e. VII. század második harmadára az Asszír Birodalom közel hetven tartománnyal ren­del­ke­zett, ezek élén a király által kinevezett helytartók (bēl pāhiti) álltak. A tartományon belüli adminiszt­rá­ció oly’ mértékben volt azonos az asszír hadsereg adminisztrációjával, hogy inkább csak az egyes tisztségek „katonai” vagy „civil” hangsúlyáról beszélhetünk, semmint e két ág tiszta szét­vá­lasz­tá­sá­ról.

Az Asszír Birodalom adminisztratív és katonai vezetése  főhivatalnokokkal és helytar­tók­kal, valamint a helyetteseikkel számolva  tehát egy kb. 160 fős elit kezében össz­pon­to­sult, és ugyanők kezelték a tartományokban fekvő királyi birtokok jövedel­mét is, ezáltal jelentős politikai és gazdasági befolyásra tévén szert, mely adott esetben a királyi hatalom korlátját képezhette.

Feltehetően éppen ennek elkerülése érdekében az asszír adminisztrációs struktúra egyik lényeges elemének tekinthető, hogy az uralkodó személyes küldöttjei (qurbūtu) útján a rend­szer bármelyik szintjén beavatkozhatott, s ez lehetőséget teremtett számára, hogy „személyes” jelen­létével ellen­súlyozza a „nagyok” által birtokolt roppant hatalmat.

Előadásomban a személyes küldöttek intézményét és szerepét vizsgálom az Asszír Birodalom adminisztratív szövegeinek forrásbázisán, s egy ásatási kontextusból előkerült mag­ánar­chívum segítségével megkísérlem felvázolni a qurbūtu-k társadalmi és gazdasági helyzetét.

Ferenczi Attila:

Az interpretáció hatalma
Valerius Flaccus ellentmondásai

Valerius Flaccus Argonautica című eposza befejezetlen mű. Befejezetlensége nemcsak abban mutatkozik meg, hogy az elbeszélő nem vezeti el a cselekményt az előre feltételezhető végpontig, hanem talán abban is, hogy a történet számos pontján ellentmondásokba ütközik a figyelmes olvasó. Ezeknek az ellentmondásoknak az értelmezése nem jelentett tehát különösebb kihívást a történeti biografikus megközelítés számára; különösen nem, ha következtetéseit ráadásul alátámaszthatta a mű esztétikai értékéről szóló kicsit sem hízelgő nézetekkel. Az előadás arról szól, mi történik, ha ezeket az ellentmondásokat mégis másként kezeljük, és nem vonjuk ki őket az értelmezés hatóköréből.

Helyszín:

ELTE BTK A épület, Kari Tanácsterem

Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint

2021. október 1.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság Szegedi Tagozata valamint
az SZTE Ókortörténeti Tanszéke

tisztelettel meghívja Önt

2021. október 4-én, hétfőn 14:00 órára

Beszédes József
régész, Aquincumi Múzeum

Katonai infrastruktúra a római kori Pannoniában

című előadására.

Az előadás időpontja: 2021. október 4. 14 óra
Helyszíne: SZTE BTK, Kristó-terem
Szeged, Egyetem u. 2. III. emelet

2021. szeptember 8.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2021. szeptember 17-én pénteken du. 5:00 órakor tartandó
közgyűlésére* és felolvasó ülésére, amelynek programja

a Társaság díjainak átadása, tisztújítás,

illetve

Adamik Béla:
A latin nyelv dialektológiai helyzete a késő császárkori és kora középkori Itáliában a feliratok tükrében

című előadása.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
Kari Tanácsterme
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint

Az előadás témája:

Adamik Béla:
A latin nyelv dialektológiai helyzete a késő császárkori és kora középkori Itáliában a feliratok tükrében

Az előadás Herman József egyik úttörő (2000-ben megjelent) tanulmányát kiindulópontnak tekintve és a Császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisának lehetőségeit és eszközrendszerét felhasználva kísérletet tesz az itáliai latinság nyelvföldrajzi, dialektológiai jellegzetességeinek leírására, megragadására a késő császárkori és kora középkori (4-7. századi) feliratos anyag alapján, a fonológia területére szorítkozva. Egy mássalhangzói és egy magánhangzói jelenség – a szóvégi ‑s eltűnése és az e-i, illetve o-u fúzió – képezi a tárgyát e vizsgálatnak, amelynek célja, hogy kideríthetővé váljon: vajon e változások latin területi megoszlása előre jelzi-e, megelőlegezi-e az olasz dialektusokon belül, illetve az olasz és szárd dialektusok között megfigyelhető jellegzetes területi különbségeket, ti. hogy az adott olasz és szárd dialektus-területen az adott változás bekövetkezett-e vagy sem? Az előadás megmutatja, hogy a feltett kérdésre alapvetően pozitív válasz adható és hogy viszonylag nagy biztonsággal megadható mindkét tárgyalt jelenség területileg meghatározott bekövetkeztének az ideje is.

• • * Határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés időpontja 17:45 (az előadás után), amely a megjelent tagtársak számarányától függetlenül határozatképes.