Ókortudományi Társaság

2017. december 9.

Meghívó

Heidl György:
Szerelmesek az alvilágban

című előadásai.

Az előadások témája:

A 2015/16-os ásatási idény során az ELTE egyiptomi expedíciója egy Ptolemaiosz-kori családi temetkezést tárt fel a thébai -400- sz. sírban. Ahogy az a sírfelszerelés felirataiból kiderül, a család két tagja, Teosz (Dzsedher) és Petenephotész (Padinoferhotep) egy jószerivel ismeretlen thébai kultusz szolgálatában állt a karnaki Honszu-templomban, ahol a szent majmok gondozásáért feleltek, valamint a kapcsolódó körlet templomi személyzetének felügyeletét látták el. A kultusz teológiai hátterének és történetének rekonstruálásán túl az előadás Teosz pályaívének megrajzolására vállalkozik.

Heidl György:
Szerelmesek az alvilágban
Világbirodalmi törekvések és földrajzi ismeretek az ókori Rómában

Az előadás tárgya két 4. századi, római síremlék. Az egyik a különféle misztériumvallásokba beavatott Paulina és Praetextatus híres sírfelirata, a másik egy nem kevésbé híres, szépen faragott keresztény szarkofág, amely házaspár számára készült. Mit üzennek ezek az emlékek férfiről és nőről, szerelemről, házasságról, életről, halálról?

2017. november 10.

Meghívó

Lautner Péter:
Aphrodísziaszi Alexandrosz:
A fátum mint ismeretelméleti és etikai probléma

című előadásai.

Az előadások témája:

A hellénisztikus és római kori Egyiptom sajátságos emlékcsoportját alkotják azok a kisméretű, sötét színű kőből faragott tálkák, amelyek belsejét istenalakok reliefdíszes ábrázolása tölti ki. Alapvetően az egyiptomi újév időszakához, az újévi ünnepekhez és mítoszokhoz kapcsolódnak, díszítésükben az egyiptomi mellett a görög-római kultúra szerepe is egyformán hangsúlyos. Néhány ikonográfiai típus elemzésén keresztül azt vizsgálom, hogy a két vizuális hagyomány együttes jelenléte hogyan gazdagította azt a repertoárt, amellyel a tálkák készítői a darabok középpontjában álló gondolatkört, a megújulás évenkénti ciklusát kifejezésre juttathatták, és az ábrázolások kétnyelvű olvasata hogyan segíti az egyes darabok értelmezését.

Lautner Péter:
Aphrodísziaszi Alexandrosz: A fátum mint ismeretelméleti és etikai probléma

A dolgozat három problémára koncentrál Alexandrosz elméletében: /1/ miként kötődik az ἐφ᾽ ἡμῖν („rajtunk áll”) definíciója azokhoz a jellembéli állapotokhoz, amelyek ismeretet foglalnak magukba, /2/ mennyiben szabja meg a cselekvést a jellem és /3/ milyen jellegű ismeret vagy tudás az, amely az ilyen cselekvést lehetővé teszi. Ez utóbbi probléma felveti az kérdést, hogy Alexandrosz mennyire tartja érdemesnek kognitív és érzelmi állapotok szétválasztását, illetve átvisz minket a jellemért való felelősség kérdéséhez.

2017. szeptember 27.

Meghívó

Az előadás témája:

A Tankönyvkiadó mintegy húsz évvel ezelőt jelentete meg Tegyey Imre és M. Nagy Ilona Latin nyelvtanát. A könyvben foglalt nyelvi leírások egy része eltért a korábban szokásos megközelítéstől, és nem győzte meg a kollégák egy részét a változtatás szükségességéről és indokoltságáról. Húsz év eltelte után a vitatott kérdések jó részét még mindig bizonytalanság veszi körül, pedig olyan alapvető részeiről van szó a latin nyelvtannak, amivel mindannyian találkozunk mindennapi munkánk során. Az előadás ezekről a kérdésekről szól, és bemutatja a mai nyelvészet álláspontját velük kapcsolatban. Az előadást követő beszélgetésen lehetőség nyílik arra, hogy megvitassuk a reformok és a tankönyvek problémáit.

2017. április 11.

Meghívó

Vámos Péter:
Fazekasműhelyek az aquincumi katonavárosban

című előadásai.

Az előadások témája:

A Berlini Papiruszgyűjtemény Németország legjelentősebb gyűjteménye és a világ öt legnagyobb gyűj­te­mé­nye közé tartozik. Több tízezer feliratos papirusz, osztrakon, pergamen, papír kézirat, feliratos textil, fa- és viasztábla található itt. Körülbelül a fele görög, a másik felén az egyiptomi (ezen belül kopt is), arámi, héber, szír, perzsa, latin és arab kéziratok osztoznak. A kopt anyagban papirusz, pergamen, papír kéziratok, kerámia és mészkő osztrakonok is megtalálhatók. A szövegtípusok is igen változatosak: a listáktól, adóelismervényektől és egyszerű magánlevelektől kezdve, a mágikus szövegeken át a szépen díszített biblikus és liturgikus kódex töredékekig mindennel találkozunk. Az úgynevezett „írásgyakor­latok” is szép számban képviseltetik magukat, és érdekes adalékkal szolgálnak a késő-antik, kora-középkori egyiptomi tanulás és művelődés módjairól. Az irodalmi kézirat fragmentumok pedig arra hívják fel újra és újra a figyelmet, hogy milyen fontos a gyűjtemények közötti nemzetközi együtt­mű­kö­dés, kommunikáció és a digitalizáció: egy-egy kódex, amely egykor például Senute Fehér Kolostorának könyvtárát gazdagította, ma a világ két vagy három kontinensén, négy-öt gyűjteményben található szétvá­gott lapok formájában.

Vámos Péter:
Fazekasműhelyek az aquincumi katonavárosban

Aquincumból, a 19. század végén meginduló kutatások óta, számos fazekasműhely részlete került napvilágra. Az ezekről történt összefoglalások és következtetések elsősorban a 20. század első felében felbukkant műhelyek feltárási eredményein alapulnak. Az 1960-as – 80-as években, majd a rendszerváltást követő évtizedekben napvilágot látott újabb műhelyrészletek túlnyomórészt az egykori település­komplexum katonavárosi (canabae) zónájában kerültek elő. Előadásomban, amellett, hogy igyekszem egy teljes aquincumi képet felvázolni, elsősorban a katonaváros fazekasiparára fókuszálok, rávilágítva, mennyiben volt befolyásoló tényező az itt állomásozó hadsereg a műhelyek létesítésében és üzemel­te­té­sé­ben, illetve, hogy milyen szerepe lehetett a helyi kerámiaművesség romanizációjában.

2017. február 8.

Meghívó

Zsidi Paula:
Aquincum – a város és lakói
Új eredmények a római kori város régészeti kutatásai nyomán

című előadásai.

Az előadások témája:

A Vergilus Aeneis-ében szereplő itáliai amazon, Camilla ellenmondásos képet mutat. Egy­részt „szörnyűséges szűz”-nek (horrenda virgo) lesz nevezve, másrészt „Itália ékessége”-ként (decus Italiae) magasztalva. Az előadás célja megoldást keresni erre az ellentmondásra. Ennek érdekében a lándzsának mint a férfilét szimbólumának szerepe Camilla életében képezi vizsgálat tárgyát, másrészt Camilla viszonya lokális környezetéhez, nevezetesen a folyókhoz és az állóvizekhez. A fegyverforgató virgo alakjának mélyebb megértését továbbá Camilla összevetése többek között Vergilius Iuturna virago-jával, valamint Ennius Paluda virago-jával hivatott elősegíteni. A téma egyúttal kiválóan alkal­masnak bizonyul a Vergilius-interpretáció általános módszertani problémáinak konkrét szemléltetésére is.

Zsidi Paula:
Aquincum – a város és lakói
Új eredmények a római kori város régészeti kutatásai nyomán

Aquincum a 19. század óta módszeresen kutatott római város, amelynek topográfiáját és társadalmának képét a korábbi tudományos összefoglalások időről időre megrajzolták. Az előadás az új, régészeti feltárásokból származó eredményeket veszi számba. Ezek egy része a város korábban ismert helyrajzát egészíti ki, teszi részletgazdagabbá. Az ásatások nyomán nyert új adatok egy másik csoportja, elsősorban a temetőfeltárások, pedig bepil­lantást engednek a helyi társadalom eddig kevéssé ismert rétegeibe.