2024. január 9.
Meghívó
2024. január 19-én, pénteken 17:00 órakor
felolvasó ülésére, amelynek programja
Patay-Horváth András:
Pelops legendás lapockacsontja és Orestés csontjai a politikai propaganda szolgálatában
és
Zsengellér József:
A garizimi templom mint trójai faló
című előadásai.
ELTE BTK A épület, Kari Tanácsterem
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint
Az előadások témája:
Pelops legendás lapockacsontja és Orestés csontjai a politikai propaganda szolgálatában
Pelops elefántcsont lapockacsontjának a legendája közismert volt az ókorban (pl. Pind. Ol. 1.27), Orestés csontjainak történetét pedig még ma is sokszor tárgyalják, hiszen Hérodotos (1.67-68) részletesen beszámol róla. A két történet azonban véleményem szerint szorosabban összefügg egymással, mint ahogy azt eddig gondolták: Pelops lapockacsontjának legendája nélkül Orestés csontjainak híres története nehezen képzelhető el. Az előadásban tehát azt igyekszem bemutatni, hogy mikor, miért illetve hogyan jöhetett létre ama furcsa ámde láthatóan közkeletű elképzelés, miszerint ezen csontok valamiféle fontos katonai győzelemhez segítik hozzá a birtokosaikat.
Zsengellér József:
A garizimi templom mint trójai faló
Két évtizeddel ezelőtt még az sem volt biztos, hogy az izraeli Garizim-hegyen volt-e valaha templom, bár a 2 Makkabeusok utalása (2Makk 6,2) és Josephus Flavius beszámolói irodalmi szinten felemlegették létét. Azzal, hogy Yitzhak Magen ezredforduló körüli ásatásai nyomán nemhogy egy hellenisztikus, de egy perzsa kori templom romjai kerültek napvilágra a Garizimon, több száz éves kutatói konszenzusok dőltek meg. A nemzetközi tudományosság azonban nagyon lassan fogadja be a tényt, és még lassabban annak következményeit.
Előadásomban egyrészt bemutatom az ásatást és annak alapján a garizimi jahvista közösség perzsa-hellenisztikus kori helyzetét. Felvázolom azokat a változásokat, amiket a garizimi templom perzsa kori létezése okoz a történelmi rekonstrukció, az irodalomtörténet – különösen is a Pentateuchus keletkezéstörténete –, a szociológia és a vallástörténet terén. Végül rámutatok arra a kényes aktuális (vallás)politikai helyzetre, ami e tudományos felfedezés szélesebb nyilvánosság előtti megismertetését gátolja.
