2026. március 09.
Meghívó
2026. március 20-án, pénteken 17:00 órakor
felolvasó ülésére, amelynek programja
Sandra Boehringer:
The Vertigo of Love. Eros in Two New Papyri by Sappho
(A szerelem szédülete. Erósz két új Szapphó-papiruszban)
és
Sárközy Miklós:
A Szászánida Birodalom hadművészetének forrásai, evolúciója és új kérdései
című előadásai.
ELTE BTK A épület, Kari Tanácsterem (A 039)
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint
Az előadások témája:
The Vertigo of Love. Eros in Two New Papyri by Sappho
(A szerelem szédülete. Erósz két új Szapphó-papiruszban)
A 2004-ben és 2014-ben felfedezett két új Szapphó-vers nagy izgalmat keltett a papirológusok és Szapphó kutatói körében. E felfedezések új lendületet adtak a görög erósz-fogalommal kapcsolatos kutatásoknak. Az előadásban arra helyezem a hangsúlyt, hogy az újonnan felfedezett Szapphó-versek nemi identitás (gender) és a kulturális antropológia módszereivel végzett olvasata milyen új, az eddigi ismereteinket kiegészítő információkat nyújthat. Reményeim szerint e versek nemi identitás szempontjából történő elemzése lehetővé teszi számunkra, hogy pontosabban olvassuk Szapphót, illetve hogy egy, az eddigiektől eltérő összefüggésrendszerben is elhelyezhessük az erósz mindent elsöprő hatalmát megéneklő és dicsőítő költőnőt.
(Az előadás angolul fog elhangzani, igény esetén a magyar és az angol szöveg a helyszínen kézbe vehető.)
Sárközy Miklós:
A Szászánida Birodalom hadművészetének forrásai, evolúciója és új kérdései
Jelen előadás a Szászánida Birodalom hadművészetének, hadászati taktikájának forrásait, változásait, fejlődését tárgyalja a Kr. u. 3. és 7. század között. A Szászánida Birodalom a késő antikvitás meghatározó, jelentős közel-keleti állama volt, egyben a késő római és a kora bizánci birodalmak riválisa, az utolsó jelentős nyugat-iráni birodalom az iszlám felemelkedését megelőzően. Az előadásban két célt tűzök ki: egyfelől szeretném áttekinteni a szászánida hadművészet írott forrásait, megpróbálva rekonstruálni egy mára zömében elveszett szászánida elméleti hadászati irodalmat; másfelől szeretném nyomon követni a szászánida hadsereg felépítésének változásait – kitérve a hadseregnek a zoroasztriánus társadalomelméletben elfoglalt szerepére is.
