2026. február 11.
Meghívó
2026. február 20-án, pénteken 17:00 órakor
felolvasó ülésére, amelynek programja
Bene László:
Élő test, élőlény és az ember valódi énje Plótinosnál
és
Buzási Gábor:
A Legum allegoriae helye Alexandriai Philón magyar kutatástörténetében
című előadásai.
ELTE BTK A épület, Kari Tanácsterem (A 039)
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint
Az előadások témája:
Élő test, élőlény és az ember valódi énje Plótinosnál
A platonikusok az ember valódi énjét a platóni Első Alkibiadés nyomán hagyományosan a testet eszközként használó lélekkel azonosították. Plótinos összetett választ ad az emberre, a valódi énre irányuló kérdésre, és megkülönbözteti magasabb, racionális énünket és az animális ént. Elmélete szerint a racionális-intellektuális lélek maga egyáltalán nem kötődik a testhez, csupán az általa létrehozott „képmás” lép közösségre az utóbbival – ezt az összetételt nevezhetjük „élőlénynek”. Az érzékelés és az érzelmek lényünk ezen rétegéhez tartoznak, amely „a miénk”, de nem „mi magunk”. Az előadásban két tézis mellett érvelek: (1) A szakirodalomban felmerült elgondolás, mely szerint Plótinos későbbi írásaiban egyfajta hülomorfizmust fogad el, komoly megszorításokat kíván. (2) Az én Plótinosnál dinamikus jellegű – kulcsfontosságúak azok a szöveghelyek, amelyek énünket a diszkurzív ész (dianoia) szintjére helyezik.
Buzási Gábor:
A Legum allegoriae helye Alexandriai Philón magyar kutatástörténetében
Alexandriai Philón az utókor számára szinte egy személyben képviseli a hellénisztikus zsidó gondolkodás és szentírás-értelmezés hagyományát. Életművének jelentős részét a Mózes öt könyvéhez fűzött allegorikus kommentárjai alkotják, amelyekben elsősorban a kozmosz és az emberi lélek működéséről fejti ki átfogó nézetrendszerét a hellénisztikus filozófia nyelvén. Philón magyar kutatói mindeddig jóval kevesebb figyelmet fordítottak a szerző allegorikus magyarázataira, mint történelmi és politikai vonatkozású írásaira. Az előadásban először áttekintem Philón eddig alig kutatott magyar recepciójának főbb vonásait, választ keresve ennek a meglepő aránytalanságnak az okaira, majd közelebbről bemutatom allegorikus kommentársorozatának nyitó darabját, a paradicsomi történetet tárgyaló Legum allegoriae c. művét, amelynek első magyar fordítása nemrég készült el.
