2026. január 6.
Meghívó
2026. január 16-án, pénteken 17:00 órakor
felolvasó ülésére, amelynek programja
Hajdu Péter:
A római irodalom hajóelbeszélései a tárgyközpontú narratológia tükrében
és
Déri Balázs:
Hegedűs István elkallódott Pindaros-fordításai
című előadásai.
ELTE BTK A épület, Kari Tanácsterem (A 039)
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint
Az előadások témája:
A római irodalom hajóelbeszélései a tárgyközpontú narratológia tükrében
Sokáig magától értetődő evidenciának látszott, hogy az elbeszélések emberekről szólnak, és még ha látszólag nem-emberi szereplők állnak is egy elbeszélés középpontjában, azok is emberszerűen vannak ábrázolva. A jelen kulturális és irodalomtudományos közegében egyre több kísérlet zajlik a nem-emberi ágencia komolyan vételére, és ennek egyik tüneteként is értelmezhető a tárgyközpontú narratológia, amely a tárgyak szerepére fókuszál az elbeszélésekben. Ebben az elméleti keretben a római irodalom hajóelbeszéléseinek újraolvasása is érdekes eredményekkel kecsegtet. Catullus 4. carmenje és Vergilius Aeneise a két tárgyalandó példa. A talán legfontosabb aspektusnak az anyag folytonossága látszik ezekben az elbeszélésekben, amelyek láthatólag tudatosítják az organikus anyag folytonosságát a tárgyban, és éppen ennek következtében látnak valami különöset, akár transzcendenst is a hajókban.
Déri Balázs:
Hegedűs István elkallódott Pindaros-fordításai
Hegedűs István (1848–1925) magyar klasszika-filológus, esztéta, a klasszika-filológia rendes egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja termékeny költő és műfordító is volt. A Kommün után, már Orosházára visszavonulva lefordította s így magyarul először tette (volna) közkinccsé Pindarosnak az oxyrhynchosi papíruszokon töredékesen fennmaradt paianjait, melyeket egy kísérőtanulmánnyal együtt 1921 decemberének végén küldött fel a fővárosba. A fordítás azonban nem jelent meg, hanem Hegedűs teljes Pindarosával együtt elkallódott, s csak a közelmúltban került elő egy tanszéki íróasztalból. Az éppen 100 éve elhunyt jelentős tudósra emlékezve az előadás bemutatja a paian-fordítást, s filológiai, stilisztikai és metrikai szempontból értékeli úgy is, mint a műfordítás egy lehetséges paradigmáját.
