2024. március 10.
Meghívó
2024. március 22-én, pénteken 17:00 órakor
felolvasó ülésére, amelynek programja
Déri Balázs:
„… princeps Aeolios carmen ad Italum / deduxisse modos”?
Egy régi-új konjektúra, és ami mögötte van
és
Lindner Gyula:
Tévedhet-e Plutarchos? – A kultúra és a háború finanszírozásának a kérdése a klasszikus kori Athénban
című előadásai.
ELTE BTK A épület, Kari Tanácsterem
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint
Az előadások témája:
„… princeps Aeolios carmen ad Italum / deduxisse modos”?
Egy régi-új konjektúra, és ami mögötte van
David Kovacs „Aeolic and Italian at Horace, Odes 3.30.13–14” c. tanulmányában (The Classical Quarterly, 65/2 Dec. 2015, 682–688) amellett érvel, hogy Horatius nevezetes szöveghelye (Aeolium carmen ad Italos / … modos), mely – úgymond – értelmezési problémát vet föl, az előadás címében jelzett módon javítandó. Maga a University of Virginia klasszika-filológus professzora észrevette, hogy konjektúráját már 1840-ben fölvetette Johann Daniel Fuss liège-i filológus, de azután, hogy az Orelli–Baiter-féle Horatius harmadik kiadása 1850-ban elutasította, 165 évre feledésbe merült. Az újrafeltalált konjektúra sajnálatosan elindult hódító útjára: két éve e szöveg jelent meg a híres, egyetemi oktatásra szánt „Green-Yellow”-ban (Cambridge Greek and Latin Classics). Előadásomban javaslom a kéziratilag hagyományozott alakhoz való visszatérést, egyben igyekszem vázolni, hogy miben is áll Horatius versreformja, amelyben saját halhatatlanságát látta.
Lindner Gyula:
Tévedhet-e Plutarchos? – A kultúra és a háború finanszírozásának
a kérdése a klasszikus kori Athénban
Plutarchos De gloria Atheniensium című írásában meglepő kijelentést tesz: a polis, amelyet hadvezérek és nem történetírók, költők, művészek tettek naggyá és híressé, többet költött színházi előadásokra, Oidipus és Antigoné szenvedéseinek a bemutatására, mint háborúinak a megvívására. Vajon igaz lehet az, amit a chairóneiai állít? Tényleg többe került Athénnak a színház, ill. a színháznak keretet biztosító ünnepi kultúra, mint a hadsereg és a flotta fenntartása, és a különböző hadjáratok finanszírozása? Egyáltalán: komolyan vehetjük Plutarchost, amikor efféle véleményt közöl? Az előadás, amely a fenti kérdésekre görög történetírók, athéni szónokok tanúságtétele alapján és az epigráfiai források segítségével keres válaszokat, Plutarchos álláspontját a klasszikus kori Athén hibrid gazdasági rendszerének tükrében vizsgálja, és utal arra a sajátosságra, miszerint Athénban állami funkciók és intézmények (kultúra, hadsereg) működtetése (részben) a polgárok egyéni hozzájárulásaitól függött.
