2020. szeptember 11.
Meghívó
2020. szeptember 18-án pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programja
Bodnár M. István :
Testek, mozgások, ábrák
című előadása.
ELTE BTK A épület, Kari Tanácsterem
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, földszint
Testek, mozgások, ábrák
Arisztotelész és követői – szemben az atomistákkal – ragaszkodtak ahhoz, hogy a kiterjedt testek, ezek mozgása és az idő, melyben a mozgások lezajlanak, mind határtalanul oszthatók. Könnyű ezt mondani – bár ahhoz, hogy valóban képviselni tudják ezt az álláspontot, hosszú és rögös érvelés vezet. Ezekhez az érvekhez gyakran ábrák is csatlakoznak. Előadásomban egy ilyen ábra értelmezésén keresztül általános és alapvető kérdésekhez szeretnék eljutni.
Első lépésként az érvelésekhez kapcsolódó ábrákról – a felbetűzött és felbetűzetlen dia-grammokról – kell pár szót ejtenem. Ezután tudok áttérni arra, hogy Arisztotelész hogyan illusztrálja érvelését ilyen diagrammokkal. Itt arra a kulcsmozzanatra mutatok rá, hogy az idő, a mozgás és a kiterjedés közötti összefüggéseket a diagramm maga nem jeleníti meg – és az ábrázolás módja ezt nem is teszi lehetővé. Mint azonban látni fogjuk, alkalomadtán egy ábrával, a kellő szituációban vagy szövegkörnyezetben többet lehet megmutatni, mint ami közvetlenül rajta szerepel.
Az általános megjegyzések után tudok rátérni a Fizika egy szakaszára (VI.4 234b21–235a9), melyet Arisztotelész két antik értelmezője – az Arisztotelész-tanítvány Eudémosz és az Arisztotelész kommentárirodalmat alapvetően meghatározó aphrodisziaszi Alexandrosz – egymástól eltérően értelmezett. Kettejük közül Alexandrosszal foglalkozom hosszabban. Az ő értelmezése ugyanis a korábbiakhoz képest alapvető újításnak tűnhet, mivel olyan ábrát használ, amely egyszerre két mennyiséget reprezentál.
Zárásképpen ezt az újítást fogom szemügyre venni, és a következő kérdéseket teszem fel: Ezen az ábrán mi a két reprezentált mennyiség? Mi választja el az ilyen reprezentációkat attól, ahogy mi mozgásokat koordináta-rendszerekben reprezentálunk? Egyátalán: volt-e az antik tudománynak koordináta rendszerekhez hasonló eszköze? És ha volt, akkor miért nem ezt használta az Arisztotelészt értelmező tradíció?
