2025. október 7.
Meghívó
2025. október 17-én, pénteken 17:00 órakor
felolvasó ülésére, amelynek programja
Mogyoródi Emese:
Az igazság kutatása, a görög philosophia haszna és a demokrácia
és
Ittzés Máté:
Velárisok és palatálisok
című előadásai.
ELTE BTK A épület, Gombocz Zoltán terem (A 047)
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint, a lépcső után jobbra, a folyosó végén
Az előadások témája:
Az igazság kutatása, a görög philosophia haszna és a demokrácia
Az előadás azt vizsgálja, hogy az igazság tudományos kutatására mint emberi tevékenységre vonatkozóan milyen mércéket hagytak ránk a görög filozófusok, különös tekintettel arra a manapság sokat vitatott kérdésre, hogy van-e „haszna” az olyasféle diszciplináknak, mint általában a bölcsészettudomány (köztük kiemelten a filozófiatudomány). A philosophia platóni-arisztotelészi fogalmából kiindulva megvizsgálja előtörténetét és gyökereit (Püthagorasz és Hérakleitosz művében), és kimutatja kontinuitását Szókratészen át Platónig és Arisztotelészig. Amellett érvel, hogy a görög philosophia fogalma nem csupán lefektette az igazság tudományos kutatásának módszertani alapjait, hanem egyúttal egzisztenciális és értékdimenziókat is hordozott. Levonható tanulságként megállapítja, hogy egy demokráciában a görög szellemben felfogott philosophia művelése nem egyszerűen „hasznos”, hanem életbevágó.
Ittzés Máté:
Velárisok és palatálisok
Az indoeurópai semleges nemű *-s-tövű főnevek ragozásában a képzőmorféma kvalitatív ablautváltakozást mutatott, legalábbis a késői alapnyelvi korban (*-es– : *-os-). Ez a szembenállás az eredetileg veláris vagy labioveláris zárhangokra végződő igegyökökből történő képzéseknél – a szabályos hangváltozásokat figyelembe véve – palatális : veláris alternációt eredményezett az indoiráni köztes alapnyelvi paradigmában. A váltakozást azonban az egyes indoiráni leánynyelvek analógiásan, paradigmatikus kiegyenlítődés révén megszüntették, mégpedig szinte kivétel nélkül a palatálist tartalmazó allomorf javára. Létezik azonban néhány olyan főnév, amelyben velárist találunk, illetve elszigetelten az is előfordul, hogy egy szónál adatolt – akár ugyanabban a nyelvben, akár rokon nyelvekben – mindkét változat. Az előadás ezekre a „kivételes” esetekre összpontosít, és azt vizsgálja, vajon csupán az analógiás változások véletlenszerűségével magyarázhatók, vagy valami más tényező áll a jelenség hátterében.
