2026. október 6.
Meghívó
2026. október 16-án, pénteken 17:00 órakor
felolvasó ülésére, amelynek programja
Kalla Gábor:
Építkezés és ritualizmus: Bajelhárító rituálék régészeti nyomai az Újasszír Birodalom (i.e. 9-7. sz.) magterületén és peremterületén
és
Biró Tamás:
A rabbinikus judaizmus létrejöttének négy stádiuma:
Hebraisztikai és vallástudományi nézőpontok
című előadásai.
ELTE BTK A épület, Gombocz Zoltán terem (A 047)
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint, a lépcső után jobbra, a folyosó végén
Az előadások témája:
Építkezés és ritualizmus: Bajelhárító rituálék régészeti nyomai az Újasszír Birodalom (i.e. 9-7. sz.) magterületén és peremterületén
Az előadás olyan újasszír kori földbe temetett együttesekkel foglalkozik, melyek építkezéssel vagy építmények újjáépítésével függenek össze. A birodalom magterületén, monumentális épületek (paloták, templomok, városkapuk) konstrukciójához szorosan hozzátartoztak azok az összetett bajelhárító rituálék, melyek során téglából kialakított dobozokban istenek, démonok, vagy állatok szobrocskáit helyezték el a padlószint alatt. A magas képzettségű ráolvasópapok pontosan követték azoknak az ékírásos kézikönyveknek az előírásait, melyek közül számos ránk maradt, így követni lehet a mágikus eljárások részleteit.
Az iraki kurdisztáni Grd-i Tle 2016 óta folyó magyar ásatásain számos olyan jelenség került elő alapozásokból vagy építkezéssel összefüggő feltöltésekből, melyek sokkal egyszerűbbek, mint a fővárosokban előkerült depozitumok. Itt a birodalom peremterületén, nem voltak a földbe temetett együttesekben figurák, csak edények, állati és emberi maradványok, de a szellemi háttér azonos lehetett, mégpedig a bajelhárítás. Az előadás kísérletet tesz arra, hogy az ilyen, a régészet által gyakran strukturált depozitumnak nevezett jelenségek alapján legalább részben rekonstruálja az egykori rituálékat. Végül az előadás kitér arra az érdekes jelenségre, hogy Grd-i Tle feltárása során megfigyeltük, hogy az újasszír kor után, a hellénisztikus-pártus időszakban ugyanezek a rituális eljárások tovább éltek.
Biró Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem):
A rabbinikus judaizmus létrejöttének négy stádiuma:
Hebraisztikai és vallástudományi nézőpontok
A zsidó vallás történetét mind a mai napig leginkább Mózessel vagy Ezrával kezdik elbeszélni. Ezzel szemben, az elmúlt évek szakirodalmára alapozva, a rabbinikus judaizmus létrejöttében négy, rendkívül lassú fázist különítek el, amelyekre a tóraizáció, judaizáció, rabbinizáció és babilonizáció kifejezéseket használhatjuk. A vaskori politeista vagy henoteista JHVH-kultuszt fokozatosan felváltja egy szakrális könyvnek, valamint egy értelmező- és rítusközösségnek a meghatározó szerepe. Majd a középkorra kialakul a rabbinikus judaizmus, mint a Tórának egy jellegzetes performatív exegézise. Végül, a középkor végére utóbbin belül is a babilóniai formák válnak meghatározóvá. Mindegyik fázisban számos alternatív jelenség is jelen van, amelyeket csak az utókor tart majd periférikusnak. A kognitív rítuskutatás szempontjából a teológiailag korrekt vallási formák és a „religion in the wild” formák dinamikáját beszéli el ez az új narratíva: előbbiek kiszorítanák a kontraintuitív ágenst (az istenséget) a kanonikus thematikus szerepeiből, de utóbbiak visszacsempészik a természetesebb rituális struktúrákat.
https://us02web.zoom.us/j/87803532769?pwd=1WLx4LNyx8PYrVMTvDYlkGjrKIwWLf.1
Meeting ID: 878 0353 2769
Passcode: 589238
