2025. március 10.
Meghívó
2025. március 21-én, pénteken 17:00 órakor
felolvasó ülésére, amelynek programja
Pataki Elvira:
Megmentő és megmentett delfinek: Arión és Koiranos Ailianosnál
és
Egyed Attila:
Orpheus, Zeus és az Eumenisek: Rítus és költészet kapcsolata a Derveni papiruszban
című előadásai.
ELTE BTK A épület, Gombocz Zoltán terem (A 047)
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint
Az előadások témája:
Megmentő és megmentett delfinek: Arión és Koiranos Ailianosnál
Az ailianosi De natura animalium delfinekhez fűződő adatainak egyike (12,45) sajátos Arión-elbeszélés, amely jelentősen eltér a történet hérodotosi előzményétől és annak császárkori változataitól. Az énekes segítője Poseidón (és nem Apollón), a megmenekülést biztosító lantkíséretes ének motívumával a delfinek aulos-kedvelését hangsúlyozó nyitómondat vitatkozik, a feljegyzés középpontjában a zenei sótéria folyamata helyett annak emlékezete áll: az Ariónt delfinháton ábrázoló szobor, illetve a költő Poseidón tiszteletére komponált, a dithyrambos formai jegyet hordozó, hosszasan idézett hálaéneke. Mellőzve a citátumhoz kötődő zenei, műfajtörténeti kérdéseket, az előadás a feljegyzést a műben szereplő delfin-matéria egyéb elemeivel (így a történet inverzét jelentő Koiranos-elbeszéléssel, NA 8,3) összeolvasva részint Ailianos szerzői-szerkesztői technikáját vizsgálja; részint arra keres választ, rekonstruálható-e a miscellanea tudatosan izolált információegységeiből valamiféle, az állati intelligenciával kapcsolatos egységes állásfoglalás.
Egyed Attila:
Orpheus, Zeus és az Eumenisek: Rítus és költészet kapcsolata a Derveni papiruszban
Az 1962-ben Thesszaloniki közelében talált Derveni papiruszt a 20. század legkülönlegesebb régészeti felfedezései között tartják számon. A szöveg rendkívüliségét mutatja, hogy a töredékek értelmezésével kapcsolatos problémák a mai napig megosztják a kutatókat. Az egyik központi kérdés a szöveg egységére vonatkozik. Az értelmezések következetesen két részre tagolják a szöveget: az első hat columnában rituális cselekményekről olvashatunk, míg a VII-XXVI columnákban egy orphikus himnusz allegorikus kifejtésével ismerkedhetünk meg. Előadásomban azon feltevés lehetőségeit fogom megvizsgálni, mely szerint az első columnákban olvasható Eumeniseknek bemutatott áldozatok és a kozmosz korábbi hatalmait magába olvasztó és új világrendet teremtő Zeus himnuszának kapcsolata az irodalmi és feliratos forrásokból is ismert Zeus Meilichios és az Eumenisek közös kultuszával hozható összefüggésbe. Ez az olvasat a szöveg szerves egységére adott válaszán túl fontos adalékokkal szolgálhat a papiruszban vázolt világnézeti rendszer értelmezéséhez, valamint a Derveni szerző által használt orphikus költői hagyomány és az azzal párhuzamosan fejlődő rivális hagyományok viszonyrendszeréhez is.
https://us02web.zoom.us/j/84550324033?pwd=LzhgyfxpSYfIwE92iMPJd2n3WyY5w6.1
Meeting ID: 845 5032 4033
