Ókortudományi Társaság

Aischinés közismerten súlyos veresége a Koszorú-perben (330) megnehezíti, hogy úgy olvassuk az ott elmondott, Ktésiphón ellen címen ránk maradt szónoklatát (amely valójában Démosthenés ellen szól), mint egy győzelem reményében fogalmazott, meggyőző vádbeszédet. Pedig a szónok minden bizonnyal bízott a sikerben, és érvelésének van egy mindeddig talán kevéssé vizsgált oldala: a chairóneiai csata (338) közvetlen előzményeinek és következményeinek narratívája. A per bírái számára e meghatározó közelmúltbeli esemény „tálalása” kulcsfontosságú lehetett a végeredmény szempontjából, ezért Aischinés úgy próbálta beállítani ellenfelét, mint a katasztrófa egyedüli okozóját, aki a jelen minden bajáért felelős. Vádjának erejét növelhette, hogy az athéniak korábban is hajlamosak voltak a bűnbakkeresésre sorstragédiáik után. Aischinés azonban talán elkövetett egy emlékezetpolitikai hibát, amely – Démosthenés híres védőbeszédétől függetlenül – csökkentette érveinek súlyát.

Kozák Dániel:
A bőség és zavarai
A copia a serviusi Vergilius-kommentárokban /p>

A kommentár műfaja iránti megújult klasszika-filológiai érdeklődés egyik első dokumentumának tekinthető konferenciakötet (Commentaries – Kommentare, szerk. G. Most, Heidelberg, 1999) rövid, mintegy zárszóként szolgáló tanulmányában Hans Ulrich Gumbrecht a copia, vagyis bőség jelenségét állította a középpontba. A kommentátor feladata Gumbrecht szavaival élve „teleírni a margót”: körülbástyázni a szöveget a lehető legtöbb olyan információval, mely segítheti annak primér megértését és tágabb értelemben vett interpretációját. E kommentár-modellből az is következik, hogy a kommentátor szerepfelfogásának vizsgálatában a mennyiség (a tényleges terjedelem csakúgy, mint a mennyiség retorikája) legalább annyira fontos, mint a minőség. Előadásomban két késő antik kommentárt vizsgálok a copia jelensége felől közelítve: Servius kommentárját Vergilius Aeneiséhez, illetve ennek kibővített, „Servius Danielis”, illetve „Servius auctus” néven ismert változatát. Tárgyalni fogom a copiával kapcsolatba hozható kifejezések eltérő gyakoriságú és eltérő kontextusban való felbukkanását a bevezetőben és az egyes szöveghelyekhez fűzött jegyzetekben, valamint néhány kiválasztott megjegyzés példáján keresztül igyekszem bemutatni a copia retorikájának megnyilvánulását a serviusi kommentár-korpuszban.