2018. december 13.
Meghívó
2018. december 21-én pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programja
Bartos Zoltán:
Széth isten állata
Tamás Ábel:
Catullus „triptichonja” a kíváncsiságról (carm. 5, 6, 7)
című előadásai.
ELTE BTK A épület, Kari Tanácsterem
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, földszint.
Az előadások témája:
Széth isten állata
Széth isten az államalapítás korától jelentős szerepet játszik az egyiptomi mítoszok világában. A Piramisszövegektől kezdve rendszeresen megfigyelhető lényének kettős vonása: Ozirisz meggyilkolása révén a rend felforgatója, Hórusz ellensége, más kontextusban viszont Hórusz társa, az újbirodalmi túlvilági vezetőkben a Napisten védelmezője is lehet. Bár az isten harcias lénye a ramesszída kor elején még megbecsült státuszt élvez, alakja az Újbirodalom végétől egyre inkább démonizálódik, ábrázolásait pusztítják, korábbi pozitív szerepeiben lecserélik. A kutyafélékre emlékeztető testű, szokatlan fejformájú, szögletes fülekkel és kétfelé ágazó farokvéggel ábrázolt Széth-állat azonosítására számos kísérlet történt a 19. század óta, de a kérdés máig nem tekinthető lezártnak. Az előadás a Széth-állattal kapcsolatos nézetek összefoglalásán túl javaslatot tesz egy új azonosításra.
Tamás Ábel:
Catullus „triptichonja” a kíváncsiságról (carm. 5, 6, 7)
Előadásom Catullus három költeményét tárgyalja, melyek elrendezése jó eséllyel tulajdonítható a szerzőnek. Míg a két szélső (5. és 7.) vers jól ismert – ezek Catullus híres csókversei –, annál csekélyebb figyelem övezte a recepcióban az általuk közrefogott 6. carment. David Wray (2001) és Charles Tesoriero (2006) interpretációjával összhangban én is úgy vélem, hogy a catullusi költői én a középső, 6. carmenben épp azt teszi, ami ellen az 5. és 7. carmenekben küzd: kíváncsiskodik. Értelmezésem szerint a három versből összeálló „triptichon”, a curiositas problematikájának meglepően széles spektrumát mozgósítva, a kíváncsiságot mint par excellence költői beállítódást mutatja fel.
