2017. november 15.

Konferencia felhívás
XIII. MAGYAR ÓKORTUDOMÁNYI KONFERENCIA, SZEGED 2018.

2018. május 24. és 26. között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Ókortörténeti valamint Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszéke ad otthont a XIII. Magyar Ókortudományi Konferenciának. A szekciók helyszíneit az SZTE Bölcsészettudományi Kara biztosítja. A konferencia szervezőbizottságának társelnökei Dr. Székely Melinda és Dr. Nagyillés János tanszékvezető egyetemi docensek. A szervezőbizottság tagjai: Dr. Czerovszki Mariann, Dr. Gellérfi Gergő, Dr. Illés Imre Áron, Dr. Kasza Péter, Dr. Lázár István, Dr. Mayer Péter, Dr. Odrobina László, Priskin Gyula, Prof. Dr. Szörényi László, Dr. Tar Ibolya, Prof. Dr. Wojtilla Gyula.

A konferencia az eddigi országos ókortudományi konferenciákon szokásos témakörök köré szerveződik: bármilyen, az ókortudomány körébe tartozó témát várunk, de megszólalási lehetőséget szeretnénk biztosítani a legtágabb értelemben vett antikvitás akár legmodernebb recepciótörténetével foglalkozóknak is. A konferenciára előadással és poszterrel is lehet jelentkezni, és a szervezőbizottság fenntartja a jogot, hogy az előadásokat a jelentkezéskor elküldött összefoglaló alapján szekciókba sorolja, illetve előadásokat poszterre javasoljon vagy visszautasítson.

A konferencia email-címe: mokszeged2018@gmail.com.

A konferenciával kapcsolatos információkat folyamatosan frissítjük és publikáljuk a két szervező tanszék oldalain:
https://okorszeged.wordpress.com/

http://klasszika.hu/konferenciak/xiii-magyar-okortudomanyi-konferencia/.

A konferenciának facebook-eseményt is készítettünk, ahol szintén minden információt elérhetővé teszünk facebook-felhasználók számára: az eseményt követni, illetve rá jelentkezni a facebookon a következő linken lehet: https://www.facebook.com/events/970155613133747/

A jelentkezés, azaz a jelentkezési lap elküldésének határideje: 2018. január 31.

A konferencia alatti itt tartózkodás megszervezését a szervezőbizottság nem tudja vállalni, de információkat adunk a legkedvezőbb lehetőségekről.

 

2017. november 10.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2017. november 17-én pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programja

 
Endreffy Kata:
Az egyiptomi reliefdíszes kőtálkák vizuális kétnyelvűsége
és

Lautner Péter:
Aphrodísziaszi Alexandrosz:
A fátum mint ismeretelméleti és etikai probléma

című előadásai.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
F épületének Kerényi terme
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/F, magasföldszint
 

Az előadások témája:

Endreffy Kata:
Az egyiptomi reliefdíszes kőtálkák vizuális kétnyelvűsége

A hellénisztikus és római kori Egyiptom sajátságos emlékcsoportját alkotják azok a kisméretű, sötét színű kőből faragott tálkák, amelyek belsejét istenalakok reliefdíszes ábrázolása tölti ki. Alapvetően az egyiptomi újév időszakához, az újévi ünnepekhez és mítoszokhoz kapcsolódnak, díszítésükben az egyiptomi mellett a görög-római kultúra szerepe is egyformán hangsúlyos. Néhány ikonográfiai típus elemzésén keresztül azt vizsgálom, hogy a két vizuális hagyomány együttes jelenléte hogyan gazdagította azt a repertoárt, amellyel a tálkák készítői a darabok középpontjában álló gondolatkört, a megújulás évenkénti ciklusát kifejezésre juttathatták, és az ábrázolások kétnyelvű olvasata hogyan segíti az egyes darabok értelmezését.

Lautner Péter:
Aphrodísziaszi Alexandrosz: A fátum mint ismeretelméleti és etikai probléma

A dolgozat három problémára koncentrál Alexandrosz elméletében: /1/ miként kötődik az ἐφ᾽ ἡμῖν („rajtunk áll”) definíciója azokhoz a jellembéli állapotokhoz, amelyek ismeretet foglalnak magukba, /2/ mennyiben szabja meg a cselekvést a jellem és /3/ milyen jellegű ismeret vagy tudás az, amely az ilyen cselekvést lehetővé teszi. Ez utóbbi probléma felveti az kérdést, hogy Alexandrosz mennyire tartja érdemesnek kognitív és érzelmi állapotok szétválasztását, illetve átvisz minket a jellemért való felelősség kérdéséhez.

2017. szeptember 27.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság Latintanári Munkacsoportja
meghívja őszi szakmai fórumára.

A fórumon elhangzó előadás:
Ittzés Máté::
Imperfectum vagy instans?

A szakmai fórum
október 13-án, pénteken 16 órakor kezdődik
Budapesten a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium
3. emeleti médiatermében.

(1024 Bp., Keleti Károly u. 37;
az iskola megközelítéséről
lásd www.budai-rfg.sulinet.hu)

 

Az előadás témája:

Ittzés Máté:
Imperfectum vagy instans?

A Tankönyvkiadó mintegy húsz évvel ezelőt jelentete meg Tegyey Imre és M. Nagy Ilona Latin nyelvtanát. A könyvben foglalt nyelvi leírások egy része eltért a korábban szokásos megközelítéstől, és nem győzte meg a kollégák egy részét a változtatás szükségességéről és indokoltságáról. Húsz év eltelte után a vitatott kérdések jó részét még mindig bizonytalanság veszi körül, pedig olyan alapvető részeiről van szó a latin nyelvtannak, amivel mindannyian találkozunk mindennapi munkánk során. Az előadás ezekről a kérdésekről szól, és bemutatja a mai nyelvészet álláspontját velük kapcsolatban. Az előadást követő beszélgetésen lehetőség nyílik arra, hogy megvitassuk a reformok és a tankönyvek problémáit.

2017. május 10.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2017. május 19-én pénteken du. 5:00 órakor tartandó
közgyűlésére* és felolvasó ülésére, amelynek programja

éves rendes közgyűlés (a Társaság latinversenyének
eredményhirdetése, beszámolók, a Társaság díjainak átadása)

és

Heidl György:
Szerelmesek az alvilágban**
 című előadása.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
Kari Tanácsterme
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint
 

Az előadás témája:

Heidl György:
Szerelmesek az alvilágban

Az előadás tárgya két 4. századi, római síremlék. Az egyik a különféle misztériumvallásokba beavatott Paulina és Praetextatus híres sírfelirata, a másik egy nem kevésbé híres, szépen faragott keresztény szarkofág, amely házaspár számára készült. Mit üzennek ezek az emlékek férfiről és nőről, szerelemről, házasságról, életről, halálról?

  • * Határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés időpontja 17:45. (az előadás után).
  • ** Az előadó akadályoztatása miatt Török László: Fiktív valóság – tényleges valóság. Hazugságok Hérodotosnál c. előadása hangzott el.

2017. április 11.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2017. április 21-én pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programja
 
Hasznos Andrea:
Iskolák és scriptoriumok a Berlini Papiruszgyűjteményben
 
és

Vámos Péter:
Fazekasműhelyek az aquincumi katonavárosban

című előadásai.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
A épületének Kari Tanácsterme
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint
 

Az előadások témája:

Hasznos Andrea:
Iskolák és scriptoriumok a Berlini Papiruszgyűjteményben

A Berlini Papiruszgyűjtemény Németország legjelentősebb gyűjteménye és a világ öt legnagyobb gyűj­te­mé­nye közé tartozik. Több tízezer feliratos papirusz, osztrakon, pergamen, papír kézirat, feliratos textil, fa- és viasztábla található itt. Körülbelül a fele görög, a másik felén az egyiptomi (ezen belül kopt is), arámi, héber, szír, perzsa, latin és arab kéziratok osztoznak. A kopt anyagban papirusz, pergamen, papír kéziratok, kerámia és mészkő osztrakonok is megtalálhatók. A szövegtípusok is igen változatosak: a listáktól, adóelismervényektől és egyszerű magánlevelektől kezdve, a mágikus szövegeken át a szépen díszített biblikus és liturgikus kódex töredékekig mindennel találkozunk. Az úgynevezett „írásgyakor­latok” is szép számban képviseltetik magukat, és érdekes adalékkal szolgálnak a késő-antik, kora-középkori egyiptomi tanulás és művelődés módjairól. Az irodalmi kézirat fragmentumok pedig arra hívják fel újra és újra a figyelmet, hogy milyen fontos a gyűjtemények közötti nemzetközi együtt­mű­kö­dés, kommunikáció és a digitalizáció: egy-egy kódex, amely egykor például Senute Fehér Kolostorának könyvtárát gazdagította, ma a világ két vagy három kontinensén, négy-öt gyűjteményben található szétvá­gott lapok formájában.

Vámos Péter:
Fazekasműhelyek az aquincumi katonavárosban

Aquincumból, a 19. század végén meginduló kutatások óta, számos fazekasműhely részlete került napvilágra. Az ezekről történt összefoglalások és következtetések elsősorban a 20. század első felében felbukkant műhelyek feltárási eredményein alapulnak. Az 1960-as – 80-as években, majd a rendszerváltást követő évtizedekben napvilágot látott újabb műhelyrészletek túlnyomórészt az egykori település­komplexum katonavárosi (canabae) zónájában kerültek elő. Előadásomban, amellett, hogy igyekszem egy teljes aquincumi képet felvázolni, elsősorban a katonaváros fazekasiparára fókuszálok, rávilágítva, mennyiben volt befolyásoló tényező az itt állomásozó hadsereg a műhelyek létesítésében és üzemel­te­té­sé­ben, illetve, hogy milyen szerepe lehetett a helyi kerámiaművesség romanizációjában.

2017. március 10.

Meghívó

(helyszínváltozás!)

Az Ókortudományi Társaság
2017. március 17-én pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programja
Székely Melinda:
Pudicitia – virtus. A nők dicsérete
Megjegyzések a római császárkori nők szerepéhez
és

Barta Andrea:
Cerberusok, kapjátok el Bellicus ellenfeleit…
 Az aquincumi átoktáblák

című előadásai.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
A épületének Gombocz Zoltán terme (fsz. 47. terem)
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint
 

Az előadások témája:

Székely Melinda
Pudicitia – virtus. A nők dicsérete
Megjegyzések a római császárkori nők szerepéhez

A Római Birodalom császárkora több száz éves időszakot jelent. A principatus korához képest a késő római időszakban számos területen alapvető változás történt. Előadá­som­ban arra keresem a választ, hogy ezek a tendenciák hogyan befolyásolták a nők szerepét. Az előadás központi kérdése a változás, vagy annak hiánya. Időben a Kr. u. 5. század elejéig vizsgálom a folyamatokat.

Barta Andrea
Cerberusok, kapjátok el Bellicus ellenfeleit…
 Az aquincumi átoktáblák

Az elmúlt tíz évben az aquincumi gázgyári temetőből három átoktábla került elő. Nemcsak lelőhelyük egyezik, hanem a céljuk is hasonló volt: az ólomlapok két-két csoport viszályáról tanúskodnak, mely során az egyik társaság a másik elnémítását szeret­te volna elérni a bíróság előtt, mindenfajta túlvilági segítség igénybevételével.
A lelettípus az ókortudomány számos területének jelent forrásanyagot, Aquincum­ból azonban mindezidáig egyet sem ismertünk. Az előadás a táblák szövegein keresztül számba veszi az aquincumi alvilági pantheont, értelmezési lehetőségeket nyújt a bizony­ta­lan részekhez, és megmutatja a varázsló munkamódszerét.

 

2017. február 8.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2017. február 17-én pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programja
Thomas Köves-Zulauf:
Hajadonok fegyverben
Camilla virgo, Iuturna virago
és

Zsidi Paula:
Aquincum – a város és lakói
Új eredmények a római kori város régészeti kutatásai nyomán

című előadásai.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
A épületének Kari Tanácsterme
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint
 

Az előadások témája:

Thomas Köves-Zulauf:
Hajadonok fegyverben – Camilla virgo, Iuturna virago

A Vergilus Aeneis-ében szereplő itáliai amazon, Camilla ellenmondásos képet mutat. Egy­részt „szörnyűséges szűz”-nek (horrenda virgo) lesz nevezve, másrészt „Itália ékessége”-ként (decus Italiae) magasztalva. Az előadás célja megoldást keresni erre az ellentmondásra. Ennek érdekében a lándzsának mint a férfilét szimbólumának szerepe Camilla életében képezi vizsgálat tárgyát, másrészt Camilla viszonya lokális környezetéhez, nevezetesen a folyókhoz és az állóvizekhez. A fegyverforgató virgo alakjának mélyebb megértését továbbá Camilla összevetése többek között Vergilius Iuturna virago-jával, valamint Ennius Paluda virago-jával hivatott elősegíteni. A téma egyúttal kiválóan alkal­masnak bizonyul a Vergilius-interpretáció általános módszertani problémáinak konkrét szemléltetésére is.

Zsidi Paula:
Aquincum – a város és lakói
Új eredmények a római kori város régészeti kutatásai nyomán

Aquincum a 19. század óta módszeresen kutatott római város, amelynek topográfiáját és társadalmának képét a korábbi tudományos összefoglalások időről időre megrajzolták. Az előadás az új, régészeti feltárásokból származó eredményeket veszi számba. Ezek egy része a város korábban ismert helyrajzát egészíti ki, teszi részletgazdagabbá. Az ásatások nyomán nyert új adatok egy másik csoportja, elsősorban a temetőfeltárások, pedig bepil­lantást engednek a helyi társadalom eddig kevéssé ismert rétegeibe.

2017. január

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2017. január 20-án pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programja
Kőszeghy Miklós:
A Manaat melletti Jeruzsálem
és

Hajdu Péter:
Ovidius az idegenek között

című előadásai.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
A épületének Gombocz Zoltán terme (fsz. 47. terem)
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint
 

Az előadások témája:

Kőszeghy Miklós:
A Manaat melletti Jeruzsálem

Jeruzsálem történetét számtalan munka feldolgozta már, mégis számos tisztázatlan pont van a város hosszú élettörténetében. Az előadás során a várost és agglomerációját egy egységként vizsgálva kísérletet teszünk egy új nézőpont kialakítására, amelynek során lehetővé válik bizonyos ószövetségi passzusok újszerű értelmezése. Reményeink szerint a konkrét eredmények mellett lehetőség nyílik majd néhány módszertani jellegű következ­tetés levonására is.

Hajdu Péter:
Ovidius az idegenek között

A száműzetésben írott költeményeiben Ovidius egy olyan, többé-kevésbé fikcionalizált közeget ábrázol, amelyet élesen szembeállít a versekben szintén ábrázolt Rómával. A központ és a periféria, a béke és a háború, a kellemes éghajlat és az elviselhetetlen hideg mind olyan dichotómiák, amelyek részei ennek a szembeállításnak, de a legfontosabbak a nyelvi-kulturális dimenziók, a kultúra és a barbárság ellentéte, ami egyben a kolonizációs diskurzus legfontosabb eleme is.

2016. december 11.

Meghívó

(Helyszín változás!)

Az Ókortudományi Társaság
2016. december 16-án pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programja
Dezső Tamás – Kalla Gábor:
Az ELTE ásatásának első évada Grdi Tle lelőhelyén
 (Iraki Kurdisztán Autonóm Régió)
és

Krupp József:
A fájdalom visszatérése
Az Aeneis, a nosztalgia és a filológia

című előadásai.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
A épületének Gombocz Zoltán terme (fsz. 47. terem)
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint
 

Az előadások témája:

Dezső Tamás – Kalla Gábor:
Az ELTE ásatásának első évada Grdi Tle lelőhelyén
 (Iraki Kurdisztán Autonóm Régió)

2016 őszén az ELTE kutatócsoportja egy hónapos ásatást folytatott iraki Kurdisztán egyik nagyméretű régészeti lelőhelyén, Grdi Tle telljén. Az előzetes adatok alapján már korábban tudtuk, hogy a hatalmas, közel harminc méter magas domb története legalább tízezer évet fog át, és ezen belül egy jelentős újasszír kori központ maradványait is magába foglalja. A hosszabb távú kutatási program elsődleges célja, hogy megvizsgálja az Újasszír Birodalom e peremterületének adminisztratív központját, illetve megalkossa a térség eddig hiányzó kerámia-kronológiáját.

         Az előadás bemutatja az eddigi eredményeket, megpróbálja Grdi Tle dombját el­helyezni tágabb környezetében, meghatározni a helyzetét az Asszír Birodalmon belül, illetve körvonalazni viszonyát a jelenleg a környező területen folyó ásatások adataival. Emellett röviden tárgyalja azokat a jelentősebb korszakokat, amelyeknek a később feltárt emlékei a térség egyik legfontosabb lelőhelyévé tehetik Grdi Tlét.

Krupp József:
A fájdalom visszatérése
Az Aeneis, a nosztalgia és a filológia

A főleg feliratos formában fennmaradt, és napjainkban is egyre újabb töredékekkel bővülő városi törvények a tágabb értelemben vett római történelem számos aspektusát világítják meg (városi és provinciális közigazgatás, jog, vallás-, gazdaság- és társadalomtörténet stb.). Ennek megfelelően több terület szakemberei használják fel ezeket a forrásokat, az újabb eredmények azonban gyakran nem jelennek meg az e törvényekkel csak másodlagosan foglalkozó kutatók munkáiban. Előadásomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e forráscsoport legfontosabb jellemzőit, és jelezzem – esetenként megoldási javaslattal együtt – a szövegek egészének értelmezését érintő jelentősebb problémákat.

2017. november 30.

Pályázati felhívás
» (Határidő: 2017. január 15.) «
Tisztelettel ajánljuk figyelmükbe a Szépművészeti Múzeum által alapított Szilágyi János György ösztöndíj pályázati felhívását:

Pályázati felhívás

Az Ókortudományi Társaság Elnöksége