2015. november 25.
Bélyácz Katalin (PTE):
A salamisi tropaion
című előadásai.
2015. november 5.
Perczel István:
Arab-tengeri kereskedelem és a pre-modern oikumené
Esettanulmány arról, hogy a “civilizációk” sohasem léteztek
című előadásai.
Az előadások témája:
Miközben az Augustus-kori költészet Lucretius De rerum naturájával ápolt szisztematikus intertextuális kapcsolatának felderítése mára bevett és termékeny értelmezési szempont – gondoljunk mindenekelőtt Philip Hardie munkáira –, Catullus esetében a kutatás mind a mai napig megelégedett az allúziók regisztrálásával, és alig törekedett értelmezésre. Többek között természetesen azért nem, mert Lucretius és Catullus művei ugyanabban az időszakban keletkeztek, ráadásul külső érvek alapján az sem eldönthető, hogy „ki idéz kit”. Ám ha kivételesen komolyan vesszük az intertextualitás természetét (miszerint a dialógus nem költők, hanem szövegek között zajlik), a művek keletkezésének egyidejűsége, amely akár a kölcsönös idézést is lehetővé tehette, inkább felszabadító, semmint gátló hatással kellene, hogy legyen az értelmezőkre. Előadásomban a catullusi kiseposzt (carm. 64) az Augustus-kori költők (Vergilius és Ovidius) az utóbbi másfél évtizedben felderített Lucretius-használatának előfutáraként olvasom, arra az eredményre jutva, hogy Catullus poétikájában – és éppen e poétika radikális természetében – nem elhanyagolható szerep jut a Lucretiusszal folytatott intertextuális dialógusnak.
Az előadás a pre-modern arab-tengeri kereskedelem szerkezetéről, egy jellegzetes “longue durée” jelenségről szól. E konkrét példán keresztül igyekszik bemutatni a civilizacionista történelem-modell (Weber, Spengler, Jaspers, Toynbee, Huntington, Said Qutb stb.) félrevezető voltát. Néhány kevéssé ismert emlékből és dokumentumból kiindulva – Papyrus Vindobonensis Graecus 40822 (Kr. u. I. sz.), tamil Szangam himnuszok (kb. Kr. u. 200), Tabula Peutingeriana (V–VI. századi római világtérkép egy korábbi, I. századi térkép alapján) a Pattanam-Musiris projekt ásatásai Dél-Indiában (Kr. u. I–VI. sz.), kortárs híradások a VI. századi etióp-himjarita háborúról (Prokopiosz, Malalasz, Epheszoszi János), a Kollami Réztáblák (Kr. u. 849), a kairói Geniza dokumentumai (XI. sz.) stb. – amellett érvel, hogy a Földközi tenger medencéje, a Közel-Kelet, India vagy Kína sohasem képezett önálló gazdasági és kulturális egységeket, és e nem-létező egységeket a fortiori nem a vallások hívták létre, bár az intézményes vallások funkcionálisan épültek be a pre-modern globális világ szerkezetébe. A mediterráneum, a Közel-Kelet, India és Kína gazdasága és kultúrája nagy mértékig a selyem úti és az arab-tengeri kereskedelem függvénye volt. A kereskedelmi javakkal együtt kultúrjavak is utaztak; így alakult ki egy nagy gazdasági-kulturális egység, az “oikumené”, amelynek sokezer éves finomszerkezete egészen a legutóbbi időkig fennállt. Egyebek között éppen e szerkezet és az oikumené fel nem ismerése és a civilizációs történetszemlélet elterjedése vezetett napjaink katasztrófáihoz
2015. november 4.
A találkozó témája: Az új latintanári módszertani kézikönyv szakmai vitája.
A Lehetőségek: Könyv a latintanításról című módszertani munka 2015 nyarán készült el. A jövendő latintanárok képzésében szerepet kapó egyetemi jegyzet egyes fejezetei felölelik a mai latintanítás legfontosabb területeit, és érintik szakmánk, azaz a hétköznapi tanítási gyakorlat számtalan fontos kérdését. A vita tanulságait a szerzők hasznosítani kívánják a szöveg jövőbeli átdolgozása során.
Minden érdeklődőt és érdekeltet szeretettel várunk!
A találkozó helye: ELTE BTK F épület 212-es terem. 1083, Budapest Múzeum körút 4.
A könyv letölthető a következő címről:
www.btk.ppke.hu/uploads/articles/180416/file/Lehetosegek.pdf
Gloviczki Zoltán
a Munkacsoport vezetője
