Ókortudományi Társaság

2017. március 10.

Meghívó

(helyszínváltozás!)

Az Ókortudományi Társaság
2017. március 17-én pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programjaSzékely Melinda:
Pudicitia – virtus. A nők dicsérete
Megjegyzések a római császárkori nők szerepéhez
és

Barta Andrea:
Cerberusok, kapjátok el Bellicus ellenfeleit…
Az aquincumi átoktáblák

című előadásai.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
A épületének Gombocz Zoltán terme (fsz. 47. terem)
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint

Az előadások témája:

Székely Melinda
Pudicitia – virtus. A nők dicsérete
Megjegyzések a római császárkori nők szerepéhez

A Római Birodalom császárkora több száz éves időszakot jelent. A principatus korához képest a késő római időszakban számos területen alapvető változás történt. Előadásomban arra keresem a választ, hogy ezek a tendenciák hogyan befolyásolták a nők szerepét. Az előadás központi kérdése a változás, vagy annak hiánya. Időben a Kr. u. 5. század elejéig vizsgálom a folyamatokat.

Barta Andrea
Cerberusok, kapjátok el Bellicus ellenfeleit…
Az aquincumi átoktáblák

Az elmúlt tíz évben az aquincumi gázgyári temetőből három átoktábla került elő. Nemcsak lelőhelyük egyezik, hanem a céljuk is hasonló volt: az ólomlapok két-két csoport viszályáról tanúskodnak, mely során az egyik társaság a másik elnémítását szerette volna elérni a bíróság előtt, mindenfajta túlvilági segítség igénybevételével.
A lelettípus az ókortudomány számos területének jelent forrásanyagot, Aquincumból azonban mindezidáig egyet sem ismertünk. Az előadás a táblák szövegein keresztül számba veszi az aquincumi alvilági pantheont, értelmezési lehetőségeket nyújt a bizonytalan részekhez, és megmutatja a varázsló munkamódszerét.

2017. február 8.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2017. február 17-én pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programjaThomas Köves-Zulauf:
Hajadonok fegyverben
Camilla virgo, Iuturna virago
és

Zsidi Paula:
Aquincum – a város és lakói
Új eredmények a római kori város régészeti kutatásai nyomán

című előadásai.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
A épületének Kari Tanácsterme
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint

Az előadások témája:

Thomas Köves-Zulauf:
Hajadonok fegyverben – Camilla virgo, Iuturna virago

A Vergilus Aeneis-ében szereplő itáliai amazon, Camilla ellenmondásos képet mutat. Egyrészt „szörnyűséges szűz”-nek (horrenda virgo) lesz nevezve, másrészt „Itália ékessége”-ként (decus Italiae) magasztalva. Az előadás célja megoldást keresni erre az ellentmondásra. Ennek érdekében a lándzsának mint a férfilét szimbólumának szerepe Camilla életében képezi vizsgálat tárgyát, másrészt Camilla viszonya lokális környezetéhez, nevezetesen a folyókhoz és az állóvizekhez. A fegyverforgató virgo alakjának mélyebb megértését továbbá Camilla összevetése többek között Vergilius Iuturna virago-jával, valamint Ennius Paluda virago-jával hivatott elősegíteni. A téma egyúttal kiválóan alkalmasnak bizonyul a Vergilius-interpretáció általános módszertani problémáinak konkrét szemléltetésére is.

Zsidi Paula:
Aquincum – a város és lakói
Új eredmények a római kori város régészeti kutatásai nyomán

Aquincum a 19. század óta módszeresen kutatott római város, amelynek topográfiáját és társadalmának képét a korábbi tudományos összefoglalások időről időre megrajzolták. Az előadás az új, régészeti feltárásokból származó eredményeket veszi számba. Ezek egy része a város korábban ismert helyrajzát egészíti ki, teszi részletgazdagabbá. Az ásatások nyomán nyert új adatok egy másik csoportja, elsősorban a temetőfeltárások, pedig bepillantást engednek a helyi társadalom eddig kevéssé ismert rétegeibe.

2017. január

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2017. január 20-án pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programjaKőszeghy Miklós:
A Manaḥat melletti Jeruzsálem
és

Hajdu Péter:
Ovidius az idegenek között

című előadásai.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
A épületének Gombocz Zoltán terme (fsz. 47. terem)
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint

Az előadások témája:

Kőszeghy Miklós:
A Manaḥat melletti Jeruzsálem

Jeruzsálem történetét számtalan munka feldolgozta már, mégis számos tisztázatlan pont van a város hosszú élettörténetében. Az előadás során a várost és agglomerációját egy egységként vizsgálva kísérletet teszünk egy új nézőpont kialakítására, amelynek során lehetővé válik bizonyos ószövetségi passzusok újszerű értelmezése. Reményeink szerint a konkrét eredmények mellett lehetőség nyílik majd néhány módszertani jellegű következtetés levonására is.

Hajdu Péter:
Ovidius az idegenek között

A száműzetésben írott költeményeiben Ovidius egy olyan, többé-kevésbé fikcionalizált közeget ábrázol, amelyet élesen szembeállít a versekben szintén ábrázolt Rómával. A központ és a periféria, a béke és a háború, a kellemes éghajlat és az elviselhetetlen hideg mind olyan dichotómiák, amelyek részei ennek a szembeállításnak, de a legfontosabbak a nyelvi-kulturális dimenziók, a kultúra és a barbárság ellentéte, ami egyben a kolonizációs diskurzus legfontosabb eleme is.

2016. december 11.

Meghívó

(Helyszín változás!)

Az Ókortudományi Társaság
2016. december 16-án pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programjaDezső Tamás – Kalla Gábor:
Az ELTE ásatásának első évada Grdi Tle lelőhelyén
(Iraki Kurdisztán Autonóm Régió)
és

Krupp József:
A fájdalom visszatérése
Az Aeneis, a nosztalgia és a filológia

című előadásai.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
A épületének Gombocz Zoltán terme (fsz. 47. terem)
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint

Az előadások témája:

Dezső Tamás – Kalla Gábor:
Az ELTE ásatásának első évada Grdi Tle lelőhelyén
(Iraki Kurdisztán Autonóm Régió)

2016 őszén az ELTE kutatócsoportja egy hónapos ásatást folytatott iraki Kurdisztán egyik nagyméretű régészeti lelőhelyén, Grdi Tle telljén. Az előzetes adatok alapján már korábban tudtuk, hogy a hatalmas, közel harminc méter magas domb története legalább tízezer évet fog át, és ezen belül egy jelentős újasszír kori központ maradványait is magába foglalja. A hosszabb távú kutatási program elsődleges célja, hogy megvizsgálja az Újasszír Birodalom e peremterületének adminisztratív központját, illetve megalkossa a térség eddig hiányzó kerámia-kronológiáját.

Az előadás bemutatja az eddigi eredményeket, megpróbálja Grdi Tle dombját elhelyezni tágabb környezetében, meghatározni a helyzetét az Asszír Birodalmon belül, illetve körvonalazni viszonyát a jelenleg a környező területen folyó ásatások adataival. Emellett röviden tárgyalja azokat a jelentősebb korszakokat, amelyeknek a később feltárt emlékei a térség egyik legfontosabb lelőhelyévé tehetik Grdi Tlét.

Krupp József:
A fájdalom visszatérése
Az Aeneis, a nosztalgia és a filológia

A főleg feliratos formában fennmaradt, és napjainkban is egyre újabb töredékekkel bővülő városi törvények a tágabb értelemben vett római történelem számos aspektusát világítják meg (városi és provinciális közigazgatás, jog, vallás-, gazdaság- és társadalomtörténet stb.). Ennek megfelelően több terület szakemberei használják fel ezeket a forrásokat, az újabb eredmények azonban gyakran nem jelennek meg az e törvényekkel csak másodlagosan foglalkozó kutatók munkáiban. Előadásomban arra vállalkozom, hogy bemutassam e forráscsoport legfontosabb jellemzőit, és jelezzem – esetenként megoldási javaslattal együtt – a szövegek egészének értelmezését érintő jelentősebb problémákat.

2017. november 30.

Pályázati felhívás
» (Határidő: 2017. január 15.) «Tisztelettel ajánljuk figyelmükbe a Szépművészeti Múzeum által alapított Szilágyi János György ösztöndíj pályázati felhívását:

Pályázati felhívás

Az Ókortudományi Társaság Elnöksége

2016. november 14..

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2016. november 18-án pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programja Földi András:
Lege agere
Irracionalizmus és liberalizmus az archaikus kori római perjogban
és

Illés Imre Áron:
Római városi törvények – kritikai áttekintés

című előadásai.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
Kari Tanácsterme
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint

Az előadások témája:

Földi András:
Lege agere
Irracionalizmus és liberalizmus az archaikus kori római perjogban

Rómában a XII táblás törvény korában és azt követően még több évszázadon át a peres eljárások igen sajátos rend szerint zajlottak le. Ezt az ősi perrendet a források alapján legis actiós eljárásnak szoktuk nevezni. A XX. századi szakirodalom kimutatta, hogy a Kr. u. II. században élt Gaiusnak a legis actio elnevezés eredetére adott mindkét alternatív magyarázata (4, 11) téves. Azt viszont jól látta Gaius (4, 30), hogy a legis actiók szabályait „nimia subtilitas” jellemezte. Az előadás az éles gaiusi kritikából kiindulva igyekszik rámutatni az ősi római perrend irracionális (vagy számunkra annak tűnő) elemeire, foglalkozik továbbá azzal a kérdéssel is, hogy milyen értelemben lehet az archaikus római perjogot liberálisnak nevezni.

Illés Imre Áron:
Római városi törvények – kritikai áttekintés

2016. október 17.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2016. október 21-én pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programja Fábián Zoltán Imre:
A thébai óbirodalmi sírokról újra
Unisz-anh újonnan feltárt mocsári vadászat festménye és Szeni-iqer életrajzi szövege
és

Geréby György:
A korai kereszténység politikai teológiájának problémái

című előadásai.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
Kari Tanácsterme
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint

Az előadások témája:

Fábián Zoltán Imre
A thébai óbirodalmi sírokról újra
Unisz-anh újonnan feltárt mocsári vadászat festménye és Szeni-iqer életrajzi szövege

A thébai temetők legrégebbi, az Óbirodalom korára datálható díszített sírjai közül négyet ismerünk. Kettő feltárása az utóbbi években folytatódott, és újabb festmények és feliratok egészítik ki eddigi ismereteinket a korszak helyi előkelőségekről. Unisz-anh sírjában (TT 413) most egy nagyméretű festmény-együttest is megismerhettünk, melyen mocsári vadászatot és mezőgazdasági jeleneteket ábrázoltak, Szeni-iqer sziklasírjában (TT 185) pedig az önéletrajzi szöveg restaurálása már lehetővé teszi a szöveg értelmezését

Geréby György:
A korai kereszténység politikai teológiájának problémái

A korai kereszténység és a hellénisztikus világ konfliktusát Tertullianus nyomán Athén és Jeruzsálem ellentéteként szokás jellemezni. Legalább ekkora ellentét feszül azonban Róma („Babilon”) és Jeruzsálem között is. A principátussal lényegében egyidős kereszténység azonnal konfliktusba kerül a kései antikvitás nemcsak vallási vagy etikai, hanem politikai ideológiájával is, mint „az oikoumené felforgatói” (ApCsel 17:6). Az „isten országának” alternatív békefogalma közvetlenül vonja kétségbe a principátusnak az ara pacisszal szimbolizálható politikai legitimációját. A konfliktus külső története a számos vitás pont ellenére elég jól ismert, ugyanakkor a fogalmi alapok mélyebb és szisztematikusabb elemzése csak újabban kapott figyelmet. Az előadás azt vizsgálja, hogy a korai kereszténység nyelvének terminológikus elemzése (mint a „királyság”, „császárság”, a „nép” és a „népek”, a „béke”) milyen problémákat vet fel az új politikai világkép megértésében. Az új normatív világképben a birodalom kétféle értelmezést kaphat: az egyik az „alkalmazkodó” (Lk 2:1; Mt 22:15-22; ill. Róm 13), illetve a másik „szeparatista” (János Jelenései). Az oikoumenikus birodalom értelmezhető a Gondviselés műveként a de vocatione omnium gentium illetve a katekhon felől tekintve (mint Melitónál, Tertullianusnál és Órigenésznél), de értelmezhető a Sátán (a Kísértő / a Felforgató) legfőbb eszközének is (mint Máténál, Hippolütosznál, Ágostonnál és Elvirai Gergelynél).

2016. május 12.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2016. május 20-án pénteken du. 5:00 órakor tartandó
közgyűlésére* és felolvasó ülésére, amelynek programja

éves rendes közgyűlés (a Társaság latinversenyének eredményhirdetése, beszámolók, a Társaság díjainak átadása, tagdíj)

és

Karsai György:
Homérosz humora
című előadása.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
Kari Tanácsterme
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint

Az előadás témája:

Karsai György:
Homérosz humora

Hogy az Iliász és az Odüsszeia nem kizárólag sötét csataképekből és a hazatérés szörnyű szenvedéseinek leírásából áll, de könnyedebb, a homéroszi derű pillanatai is ott vannak az eposzban, nem új felfedezés. Arisztotelész, az alexandriai filológusok, Zénodotosz és Arisztarkhosz, később Lukianosz, majd nyomdokaikon a klasszika-filológusok sora figyelt fel például a Trójáért tíz éve harcoló sereg vezéreinek ritka, de mégiscsak megélt kacagására, vagy Zeusz mosolyára az Iliászban, vagy Helené kérőinek eszelős nevetésére az Odüsszeiában. Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a humor legkülönbözőbb fajait – az iróniától a helyzetkomikumon át egészen a viccmesélésig és a szójátékig – mint az eposzok előadásának szerves, tudatosan használt költői eszközét mutassam be. Homérosz abban is a legjobb (Gregory Nagy), hogy színpadának szereplői teljes emberi életet élnek; az eposzban ennek az életnek a tragikus események mellett lépten-nyomon elénk táruló része a vidámság, a nevetés, a humoros pillanatok létrehozása és megélése is.

* Határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés időpontja 17:45. (az előadás után).

2016. április 11.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2016. április 15-én pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programja Rung Ádám:
A római jellem filológiája
és

Kató Péter:
Ünnep és üzenet
Megfigyelések a rituálék kommunikációs funkciójáról a hellénisztikus világban

című előadásai.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
Kari Tanácsterme
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint

Az előadások témája:

Rung Ádám:
A római jellem filológiája

A római mitológia, annak meghatározása, általános jellemzése (sőt a puszta létének kérdése) az egyik legtöbb vitára alkalmat nyújtó téma az ókortudományban. Ez az előadás arra keresi a választ, hogy hogyan alakulhatott ki és hogyan működhet a római témájú történetek közmondásos, és a szakértőket néha egészen radikális következtetésekre csábító egységessége; hogy milyen további rétegeik rejtőzhetnek emögött; illetve hogy mit kezd ezzel a rétegességgel a római mítosz legfontosabb közvetítő közege, az Augustus-kori irodalom. A kutatás során megfigyelt jelenségek az előadásban Brutus, Coriolanus és Camillus történetein keresztül kerülnek bemutatásra (különös tekintettel azok liviusi elbeszélésére), elméleti háttérként pedig olyan modern módszerek használata (és persze kritikája) is célravezetőnek tűnik, mint Roland Barthes szövegelmélete, a világirodalom kutatásában használt ún. distant reading, vagy épp Joseph Campbell híres és vitatott monomítosz-elmélete.

Kató Péter:
Ünnep és üzenet
Megfigyelések a rituálék kommunikációs funkciójáról a hellénisztikus világban

A kommunikáció fogalma központi szerepet játszik a rituálék elméleti megközelítéseiben. Az ókori mediterrán kultúrákban az istenekkel és az emberekkel folytatott kommunikáció szempontjából a leghatékonyabb rituálékat az ünnepségeken hajtották végre. Ez a téma különösen jól tanulmányozható a hellénisztikus kori ünnepségekről fenmaradt bőséges irodalmi és feliratos forrásanyag alapján. Míg a kutatás érdeklődésének középpontjában eddig elsősorban az ünnepségek által hordozott üzenetek álltak, ebben az előadásban arra a kérdésre koncentrálok, hogy milyen módon és kik számára közvetítették az ünnepségek ezeket az üzeneteket? Milyen stratégiákat alkalmaztak a hellénisztikus uralkodók, polisok és hadvezérek arra, hogy növeljék az ünnepeken keresztül folytatott kommunikáció hatékonyságát, biztosítsák a megfelelő célközönség elérését és az ünnepek által hordozandó üzenetek helyes megértését? Az előadásban bemutatott forrásokból kiviláglik, hogy a hellénisztikus kori ünnepek kialakításánál a kommunikációs szempontok fontos szerepet játszottak, amelyek nélkül a korabeli vallás és az ünnepek fejlődése nem érthető meg. Az előadás végén azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy a hellénisztikus kor mely sajátosságai okozhatták az ünnepek kommunikációs funkcióinak előtérbe kerülését.

2016. április 2.

Meghívó

az Ókortudományi Társaság Pécsi Tagozatának
2016. április 6-án szerdán 15.30 órakor kezdődő
ülésére, mely a Pécsi Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar Ókor-délután rendezvényének záró eseménye lesz:

Esztári Réka (PTE, ELTE)
Írás a falon: Dániel 5, 25 a mezopotámiai ómen-irodalom tükrében

A tanulmány Vér Ádámmal (ELTE) közösen készült.

Az előadás Dániel könyve egyik híres jelenetének kulcsmotívumait, a Bélsaccár lakomáján megjelenő rejtélyes kéz által falra írt szöveget és annak dánieli megfejtését vizsgálja. Közismert, hogy Dániel könyve számos olyan motívumot és kifejezést tartalmaz, amelyek a mezopotámiai kulturális hagyományban gyökereznek – utóbbiak azonban a kulturális átvitel során új formát nyertek, új kontextusukban elveszítvén eredeti jelentésüket és jelentőségüket. Ilyesféle „párhuzamok” esetében (inter alia tüzes kemence, oroszlánok verme, translatio imperii visszatérő motívumai) tehát általában nem beszélhetünk konkrét szövegek egymásra hatásáról. A fenti jelenet kapcsán mégis egy közvetlen átvétel, szövegszintű hatás mellett fogok érvelni, bemutatva, hogy Dániel megfejtése nem csupán módszertanát tekintve kapcsolódik szorosan a folyamközi ómen- és kommentár-irodalomhoz, hanem szövegszerű egyezést is mutat az ókori mezopotámiai kanonikus ómen-gyűjtemények és -kommentárok kifejezés-világával.

Lindner Gyula (PTE)
A kétarcú Plutarkhosz – Megjegyzések a politeizmus működéséhez

Boiótia híres szülöttének, a khairóneiai Plutarkhosznak a sokoldalúsága, életművének sokszínűsége a maga teljességében a Moralia cím alatt összegyűjtött, legkülönbözőbb témákat átfogó írásain keresztül ragadható meg igazán. Fontos vetülete ennek az életműnek Plutarkhosz görög/római vallás iránt mutatott egész életén átívelő érdeklődése, amely lehetővé teszi, hogy kora legkülönbözőbb vallási jelenségeit – legyen az kultusz, mítosz vagy az istenek létének legkülönbözőbb aspektusai – és e jelenségekről alkotott véleményét írásaiban végigkövessük. Ha tehát a görög/római vallástörténet szempontjából igen gazdag és tanulságos műveit olvassuk, az életmű egy a politeizmus belső logikája által is generált ellentmondására lehetünk figyelmesek. Olyasvalaki, mint Plutarkhosz, Dionüszosz és Iszisz-misztériumainak valószínű beavatottja, Delphoi papja, aki szűkebb közösségének, Khairóneiának az áldozatain is kétségkívül részt vett, hogyan érvelhet az egyedüli, az időn kívül álló, mozdulatlan, a valódi létezést jelentő, az örökkévaló istenség mellett, ha más helyeken éppen az ősi, atyai hagyomány mellett tör lándzsát? Az előadás erre az ellentmondásra keresi a választ és igyekszik föloldani a kettő között feszülő ellentétet, ennek során pedig a görög politeizmus, a sokistenes kultuszgyakorlat bizonyos alapvető vonásaira, valamint a vallási pluralizmusban létrejövő olykor egymással szembenálló perspektívákra is igyekszik rámutatni.

Helyszín:
PTE Bölcsészettudományi Kar
Vargha Damján Konferenciaterem
Pécs, Ifjúság u. 6.