↓
 
  • Régi honlapunk
  • Előadások video-archívuma
  • Latintanári munkaközösség
    • Munkaközösség
    • Latin verseny

Ókortudományi Társaság

Ókortudományi Társaság
  • Híreink
  • Társaságunkról
    • Társaságunk
    • Vezetőségünk
    • Tagjaink
    • Tagdíj
  • Kötelező adatok
    • Archívum
    • Közhasznúsági jelentések
    • Támogatóink
  • Pályázatok / Díjak
    • Pályázatok
    • Díjazottak
  • Linkgyűjtemény
  • Adó 1%
  • Kapcsolat
Kezdőlap - Oldal 3 << 1 2 3 4 5 … 7 8 >>

Bejegyzés navigáció

← Régebbi bejegyzések
Újabb bejegyzések →
Ókortudományi Társaság

2021. szeptember 24.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság Debreceni Tagozata valamint
a Debreceni Egyetem Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszéke


tisztelettel meghívja Önt

2021. szeptember 30-án, csütörtökön 12:00 órára

Kató Péter:
Vagyon és hatalom a hellénisztikus Kóson

című előadására.

Az előadás időpontja: 2021. szeptember 30. 12 óra
Helyszíne: Debreceni Egyetem, főépület, 406-os terem

Ókortudományi Társaság

2021. szeptember 8.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2021. szeptember 17-én pénteken du. 5:00 órakor tartandó
közgyűlésére* és felolvasó ülésére, amelynek programja

a Társaság díjainak átadása, tisztújítás,

illetve

Adamik Béla:
A latin nyelv dialektológiai helyzete a késő császárkori és kora középkori Itáliában a feliratok tükrében

című előadása.

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának
Kari Tanácsterme
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint

Az előadás témája:

Adamik Béla:
A latin nyelv dialektológiai helyzete a késő császárkori és kora középkori Itáliában a feliratok tükrében

Az előadás Herman József egyik úttörő (2000-ben megjelent) tanulmányát kiindulópontnak tekintve és a Császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisának lehetőségeit és eszközrendszerét felhasználva kísérletet tesz az itáliai latinság nyelvföldrajzi, dialektológiai jellegzetességeinek leírására, megragadására a késő császárkori és kora középkori (4-7. századi) feliratos anyag alapján, a fonológia területére szorítkozva. Egy mássalhangzói és egy magánhangzói jelenség – a szóvégi ‑s eltűnése és az e-i, illetve o-u fúzió – képezi a tárgyát e vizsgálatnak, amelynek célja, hogy kideríthetővé váljon: vajon e változások latin területi megoszlása előre jelzi-e, megelőlegezi-e az olasz dialektusokon belül, illetve az olasz és szárd dialektusok között megfigyelhető jellegzetes területi különbségeket, ti. hogy az adott olasz és szárd dialektus-területen az adott változás bekövetkezett-e vagy sem? Az előadás megmutatja, hogy a feltett kérdésre alapvetően pozitív válasz adható és hogy viszonylag nagy biztonsággal megadható mindkét tárgyalt jelenség területileg meghatározott bekövetkeztének az ideje is.

    • * Határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés időpontja 17:45 (az előadás után), amely a megjelent tagtársak számarányától függetlenül határozatképes.

Ókortudományi Társaság

2020. november 14.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2020. november 20-án pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programja

Bajnok Dániel:
Démosthenés, a bűnbak
Chairóneia emlékezete a Ktésiphón elleni beszédben

és

Kozák Dániel:
A bőség és zavarai
A copia a serviusi Vergilius-kommentárokban

című előadásai.

A felolvasóülést online közvetítjük egy Zoom meeting keretében.
https://us02web.zoom.us/j/87042189072?pwd=L05ybWlWNmhHeU5TcTl1RmdDUERDUT09


Meeting ID: 870 4218 9072
Passcode: okor

—————————————-

Az előadások témája:

Bajnok Dániel:
Démosthenés, a bűnbak
Chairóneia emlékezete a Ktésiphón elleni beszédben

Aischinés közismerten súlyos veresége a Koszorú-perben (330) megnehezíti, hogy úgy olvassuk az ott elmondott, Ktésiphón ellen címen ránk maradt szónoklatát (amely valójában Démosthenés ellen szól), mint egy győzelem reményében fogalmazott, meggyőző vádbeszédet. Pedig a szónok minden bizonnyal bízott a sikerben, és érvelésének van egy mindeddig talán kevéssé vizsgált oldala: a chairóneiai csata (338) közvetlen előzményeinek és következményeinek narratívája. A per bírái számára e meghatározó közelmúltbeli esemény „tálalása” kulcsfontosságú lehetett a végeredmény szempontjából, ezért Aischinés úgy próbálta beállítani ellenfelét, mint a katasztrófa egyedüli okozóját, aki a jelen minden bajáért felelős. Vádjának erejét növelhette, hogy az athéniak korábban is hajlamosak voltak a bűnbakkeresésre sorstragédiáik után. Aischinés azonban talán elkövetett egy emlékezetpolitikai hibát, amely – Démosthenés híres védőbeszédétől függetlenül – csökkentette érveinek súlyát.

Kozák Dániel:
A bőség és zavarai
A copia a serviusi Vergilius-kommentárokban
/p>

A kommentár műfaja iránti megújult klasszika-filológiai érdeklődés egyik első dokumentumának tekinthető konferenciakötet (Commentaries – Kommentare, szerk. G. Most, Heidelberg, 1999) rövid, mintegy zárszóként szolgáló tanulmányában Hans Ulrich Gumbrecht a copia, vagyis bőség jelenségét állította a középpontba. A kommentátor feladata Gumbrecht szavaival élve „teleírni a margót”: körülbástyázni a szöveget a lehető legtöbb olyan információval, mely segítheti annak primér megértését és tágabb értelemben vett interpretációját. E kommentár-modellből az is következik, hogy a kommentátor szerepfelfogásának vizsgálatában a mennyiség (a tényleges terjedelem csakúgy, mint a mennyiség retorikája) legalább annyira fontos, mint a minőség. Előadásomban két késő antik kommentárt vizsgálok a copia jelensége felől közelítve: Servius kommentárját Vergilius Aeneiséhez, illetve ennek kibővített, „Servius Danielis”, illetve „Servius auctus” néven ismert változatát. Tárgyalni fogom a copiával kapcsolatba hozható kifejezések eltérő gyakoriságú és eltérő kontextusban való felbukkanását a bevezetőben és az egyes szöveghelyekhez fűzött jegyzetekben, valamint néhány kiválasztott megjegyzés példáján keresztül igyekszem bemutatni a copia retorikájának megnyilvánulását a serviusi kommentár-korpuszban.

Ókortudományi Társaság

2020. október 22.

Ókortudományi Társaság

Török László emlékére

Tisztánlátó és finom ember,
Kevésszavú, mélyjelentésű.
Nemcsak felszínnel volt arany.

A maaté volt, a maatban élt.
Értette, amit körülötte mondtak.
Figyelt arra, amit neki mondtak.
Könnyű volt, mint a toll a mérlegen.

Megelégelte ezt a nem-finom világot.

A félig-se-műveltek erőszakosságát,
az önjelöltek hisztériáit,
az ostobák hajbókolását,
a sivárak pénzszerző trükkjeit.

Törékeny volt, akár egy alabástromlámpás.
Szerencsések voltunk, hogy láttuk a világát.

Ami törékeny, eltörik.
Ami világított, kihúny.
Veszedelmesebb lett most a sötétség.

/Imre Flóra/

Ókortudományi Társaság

2020. október 12.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2020. október 16-án pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programja

Irsay-Nagy Balázs:
Sziklába faragott teológia
Ehnaton egyiptomi király (18. dinasztia) amarnai sírja

és

Gábor Sámuel:
Szatír és ember az archaikus-klasszikus kori Athénban
A kitharás szatírkórusok esete

című előadásai.

Helye:
ELTE BTK A épület, Kari Tanácsterem
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, földszint

Az előadások témája:

Irsay-Nagy Balázs:
Sziklába faragott teológia
Ehnaton egyiptomi király (18. dinasztia) amarnai sírja

A közép-egyiptomi Amarna (ókori nevén: Ahet-Aton) várostól keletre lévő sivatagi vádiban található a vallásos reformja miatt jól ismert Ehnaton király számára készített sziklasír. A sír szerkezete és dekorációja több részletben párhuzamos az előző uralkodók sírjaival a Királyok Völgyében, más részletekben azonban radikálisan eltér ezektől. Az előadás az azonosságok és az eltérések bemutatása révén a sír tervezését és kivitelezését meghatározó teológiai tartalmat elemzi.

Gábor Sámuel:
Szatír és ember az archaikus-klasszikus kori Athénban
A kitharás szatírkórusok esete
/p>

Az ókori Athénból mindössze hét olyan váza maradt ránk, amelyen kitharás szatírok kórusa látható. Ezek közül az egyik, egy töredékes fekete alakos szküphosz 1954 óta a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található (54.230). Szilágyi János György ennek apropóján 1977-ben alapos tanulmányt írt a tárgycsoportról, amelyben a szatírkórus-ábrázolásokat Kr. e. VI. század végi zenei elő¬adások képzőművészeti megjelenítéseként értelmezte.
Előadásomban ugyanezt a vázaképet és ugyanezt a tárgycsoportot vizsgálom meg újra – egészen más nézőpontból és előfeltevésekkel. Véleményem szerint a szatírkórust ábrázoló vázák nem korabeli események stilizált ábrázolásai, nem szatírnak öltözött athéniakat jelenítenek meg. Így nem is árulnak el semmit a Kr. e. VI. század végi színházi előadásokról. Ugyanakkor az athéni vázafestészet hosszú szatírábrázolási hagyományának egy olyan állomását jelzik, amelyben a szatírok egyszer csak kilépnek addigi dionüszoszi világukból, és elkezdik saját, meglehetősen emberi szatírvilágukat felépíteni.
Az VI–V. század folyamán készült sok ezer athéni szatírábrázolás és a legkésőbb a VI. sz. végétől a vázafestészettel párhuzamosan fejlődő szatírdráma kibontakoztatja és számos aspektusában bemutatja a szatírok lényét, megrajzolja világukat. És közben mond valamit az emberekről is, akik mind a szatírdrámát író tragédiaszerzők, mind a vázaképet készítő vázafestők, mind az embert utánzó szatírok legfőbb mintájául és inspirációjául szolgáltak.

A járvány-helyzetre való tekintettel a felolvasóülés egy Zoom-közvetítésben is követhető lesz. Ennek eléréséhez az alábbi linken kell előzetesen regisztrálni:

https://ceu-edu.zoom.us/meeting/register/tJEuduGvqT0jG9ZyT4A3AXv51N21i-Y1fNvs

Ókortudományi Társaság

2020. szeptember 11.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2020. szeptember 18-án pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programja

Bodnár M. István :
Testek, mozgások, ábrák

című előadása.

Helye:
ELTE BTK A épület, Kari Tanácsterem
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, földszint

Az előadás témája:

Bodnár M. István:
Testek, mozgások, ábrák

Arisztotelész és követői – szemben az atomistákkal – ragaszkodtak ahhoz, hogy a kiterjedt testek, ezek mozgása és az idő, melyben a mozgások lezajlanak, mind határtalanul oszthatók. Könnyű ezt mondani – bár ahhoz, hogy valóban képviselni tudják ezt az álláspontot, hosszú és rögös érvelés vezet. Ezekhez az érvekhez gyakran ábrák is csatlakoznak. Előadásomban egy ilyen ábra értelmezésén keresztül általános és alapvető kérdésekhez szeretnék eljutni.
Első lépésként az érvelésekhez kapcsolódó ábrákról – a felbetűzött és felbetűzetlen dia-grammokról – kell pár szót ejtenem. Ezután tudok áttérni arra, hogy Arisztotelész hogyan illusztrálja érvelését ilyen diagrammokkal. Itt arra a kulcsmozzanatra mutatok rá, hogy az idő, a mozgás és a kiterjedés közötti összefüggéseket a diagramm maga nem jeleníti meg – és az ábrázolás módja ezt nem is teszi lehetővé. Mint azonban látni fogjuk, alkalomadtán egy ábrával, a kellő szituációban vagy szövegkörnyezetben többet lehet megmutatni, mint ami közvetlenül rajta szerepel. Az általános megjegyzések után tudok rátérni a Fizika egy szakaszára (VI.4 234b21–235a9), melyet Arisztotelész két antik értelmezője – az Arisztotelész-tanítvány Eudémosz és az Arisztotelész kommentárirodalmat alapvetően meghatározó aphrodisziaszi Alexandrosz – egymástól eltérően értelmezett. Kettejük közül Alexandrosszal foglalkozom hosszabban. Az ő értelmezése ugyanis a korábbiakhoz képest alapvető újításnak tűnhet, mivel olyan ábrát használ, amely egyszerre két mennyiséget reprezentál.
Zárásképpen ezt az újítást fogom szemügyre venni, és a következő kérdéseket teszem fel: Ezen az ábrán mi a két reprezentált mennyiség? Mi választja el az ilyen reprezentációkat attól, ahogy mi mozgásokat koordináta-rendszerekben reprezentálunk? Egyátalán: volt-e az antik tudománynak koordináta rendszerekhez hasonló eszköze? És ha volt, akkor miért nem ezt használta az Arisztotelészt értelmező tradíció?

Az előadást követően kerül sor a Társaság díjainak átadására.

Ókortudományi Társaság

Ókortudományi Társaság

2020. március 20.

Koszorúzás

Március 10-én a Petőfi Irodalmi Múzeummal együtt az Ókortudományi Társaság is megkoszorúzta Lénárd Sándor emléktábláját az Erzsébet körút 23-as számú ház falán az író születésének 110. évfordulója alkalmából.

Ókortudományi Társaság

2020. február 19.

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2020. február 21-én pénteken du. 5:00 órakor tartandó
felolvasó ülésére, amelynek programja

Kóthay Katalin:
Gamhud, egy Ptolemaiosz-kori egyiptomi temető

és

Láng Orsolya:
Szabályos, vagy szabálytalan?
Az aquincumi polgárváros településszerkezete

című előadásai.

Helye:
ELTE BTK F épület, Kerényi Károly terem
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/F, földszint

Az előadások témája:

Kóthay Katalin:
Gamhud, egy Ptolemaiosz-kori egyiptomi temető

Az előadás egy multidiszciplináris kutatás eredményeit mutatja be: az első magyar egyiptomi ásatás során feltárt gamhudi temető leleteinek hagyományos egyiptológiai (stilisztikai, ikonográfiai) elemzését és a festék- és kötőanyagok vizsgálatát. Ezek segítségével sikerült rekonstruálni a meglehetősen rosszul dokumentált anyag történetét és a sírokból előkerült halotti felszerelések készítőinek munkamódszereit és szerveződését.

Láng Orsolya:
Szabályos, vagy szabálytalan?
Az aquincumi polgárváros településszerkezete
/p>

Az aquincumi polgárváros területén több, mint 130 éve folynak kutatások, amelyek elsősorban a település keleti részére koncentráltak. Ennek megfelelően a város szerkezetének, utcahálózatának vizsgálata is főként itt zajlott: noha megfigyelhető bizonyos fokú szabályosság a város 2-3. századi szerkezetében (lásd pl. a városközpont épületei, az észak‒déli főútvonal mentén), a dél-keleti zónában azonban számtalan szabálytalan megoldást láthatunk. Honnan eredhetnek ezek a különbségek, vannak-e hasonlóságok a településelőzmény civil vicus és a későbbi város szerkezetében? Van-e a két településnek ilyen módon köze egymáshoz? A helyzetet tovább bonyolítja a közelmúltban a polgárváros nyugati részén elvégzett geofizikai felmérés, amely jelentős eltérést mutat a keleti városrész utcahálózatához képest. Mi lehet az eltérés oka?
További kérdés a város északkeleti negyedének sajátos beépítése (hosszúházak) és funkciója (ipari‒kereskedelmi negyed).
Összességében tehát az aquincumi polgári település szerkezetének kialakulását, fejlődését, valamint egyes negyedeinek funkcióját tekintjük át régi ásatási adatok újraértékelésén és új, hitelesítő ásatások eredményein keresztül.

Bejegyzés navigáció

← Régebbi bejegyzések
Újabb bejegyzések →

Archívum

  • 2023 október
  • 2023 május
  • 2023 április
  • 2023 március
  • 2023 február
  • 2023 január
  • 2022 december
  • 2022 november
  • 2022 október
  • 2022 május
  • 2022 április
  • 2022 március
  • 2022 február
  • 2022 január
  • 2021 december
  • 2021 november
  • 2021 október
  • 2021 szeptember
  • 2020 december
  • 2020 október
  • 2020 szeptember
  • 2020 május
  • 2020 február
  • 2020 január
  • 2019 december
  • 2019 november
  • 2019 október
  • 2019 május
  • 2019 április
  • 2019 február
  • 2019 január
  • 2018 december
  • 2018 október
  • 2018 május
  • 2018 április
  • 2018 március
  • 2018 február
  • 2018 január
  • 2017 december
  • 2017 november
  • 2017 október
  • 2017 szeptember
  • 2017 május
  • 2017 április
  • 2017 március
  • 2017 február
  • 2017 január
  • 2016 december
  • 2016 november
  • 2016 október
  • 2016 május
  • 2016 április
  • 2016 március
  • 2016 február
  • 2016 január
  • 2015 december
  • 2015 november

Video-archívum

  • Előadások video-archívuma

Legutóbbi bejegyzések

  • Meghívó – felolvasó ülés (2023. X. 20.)
  • Meghívó – közgyűlés és felolvasóülés (2023. V. 19.)
  • Meghívó – felolvasó ülés (2023. IV. 21.)
  • Meghívó – felolvasó ülés (2023. III. 17.)
  • Meghívó – felolvasó ülés (2023. II. 17.)

Munkaközösség

  • Latintanári munkaközösség
  • Latin verseny
↑