2023. október 10.
Meghívó
2023. október 20-án, pénteken 17:00 órakor
felolvasó ülésére, amelynek programja
Adamik Tamás:
Poitiers-i Hilarius Magyarországon. A második himnusz értelmezése
és
Illés Imre Áron:
Legationes municipales – A városi közösségek követküldési gyakorlata a principatus idején
című előadásai.
ELTE BTK A épület, Gombocz Zoltán-terem
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, magasföldszint
Az előadások témája:
Poitiers-i Hilarius Magyarországon. A második himnusz értelmezése
Buzna Viktor kifejti disszertációjában, hogy Francesco Gamurrini 1880-ban Arezzóban talált egy kéziratot, amelyet ezen a címen adott ki 1887-ben Rómában: Sancti Hilarii Tractatus de Mysteriis et Hymni; et S. Silviae Aquinatae Peregrinatio ad loca sancta – „Szent Hilarius értekezése a misztériumokról és Himnuszai, és Aquitaniai Szent Silvia zarándoklása a szent helyekre”. Ebben a megcsonkított kódexben maradt fenn Hilariusnak három himnusza, töredékesen. Az elsőt Buzna De Christo genito Deo – „Krisztusról, a nemzett Istenről” címen adta ki disszertációjában; a másodikat De resurrectione carnis – „A test feltámadásáról”, a harmadikat pedig De tentationibus Christi per diabolum – „Krisztus megkísértése az ördög által.” Buzna Viktor nemcsak kiadja ezt a három himnuszt, hanem mindegyik esetében bizonyítja, hogy Hilarius autentikus alkotása. Hogyan teszi ezt? Párhuzamos helyekkel. Hilarius imént felsorolt prózai műveiben található azonos gondolati és szóhasználati egyezésekkel bizonyítja e három himnusz hitelességét. Az első és második himnusz abecedarius, tehát könnyen megállapítható az első himnusz esetében, hogy hány sor hiányzik a végéről; a második himnusz esetében pedig azt, hogy hány sor hiányzik az elejéről. Sajnos a harmadik himnusz nem abecedarius, ezért nem tudjuk pontosan eldönteni, hogy hány sor hiányzik a végéről.
Révay József az Egyetemes Philologiai Közlöny 1912-es számában közölt recenziójában így ír Buzna művéről: „A kérdés irodalmát jól ismeri és ügyesen használja fel. Helyes kritikai érzékkel mutat rá egyes szerzők tévedéseire. … Buzna belső okok alapján az arezzói kézirat mindhárom hymnusát Hilariusénak tartja. Összeveti a hymnusok stílusbeli sajátosságait Hilarius egyéb műveivel és számos rokon, sőt egyező helyet sikerül kimutatnia. Hosszadalmas és részletes bizonyítása után sem merném Hilarius szerzőségét a 2. és a 3. himnuszra nézve is kétségtelen bizonyossággal is állítani. Kutatásai a szerzőséget nem bizonyították be végérvényesen, de nagyon valószínűvé tették.”
Poitiers-i Hilarius Magyarországon. A második himnusz értelmezése című előadásomban azokra a kérdésekre kívánok válaszolni, amelyeket Buzna Viktor, Révay József és más kutatók felvetettek.
Illés Imre Áron:
Legationes municipales – A városi közösségek
követküldési gyakorlata a principatus idején
Az előadásom célja, hogy bemutassa a római császár és az alattvalók közötti kapcsolattartás egyik legfontosabb elemét, a helyi közösségek követküldési gyakorlatát. E követségek célpontja az uralkodó mellett a helytartó vagy akár egy magánember (patronus) is lehetett. Az előadás során külön hangsúlyt helyezek arra, hogy megpróbáljam szinkronba hozni a különböző korszakokból és területekről ránk maradt különböző típusú források ellentmondásait, és ezáltal felvázoljam azokat az alapvető elveket, amelyek mentén a városok követküldési gyakorlata működött a principatus idején – röviden kitérve a köztársaságkori előzményekre és a késő császárkori forrásokra is.
