Ókortudományi Társaság

című előadásai.

Az előadások témája:

Sextus Empiricus álláspontja szerint a szkeptikus arról ismerszik meg, hogy egyenlő súlyú, ám összeegyeztethetetlen érveket állít szembe egymással bármely kérdés kapcsán, amely vizsgálódás tárgyát képezi (PH 1.8-11). A szkeptikus vizsgálódás célja a zavartalanság állapota, amely kizárólag azon filozófusok számára elérhető, akik valamennyi, vizsgálódás tárgyát képező kérdésben felfüggesztették ítéletüket (PH 1.25). Sextus azt is leszögezi, hogy a szkeptikusok kizárólag a zavartalanság kedvéért foglalkoznak logikai, fizikai, és etikai elméletekkel (PH 1.18), és hogy emberszeretetükből kifolyólag a nem-szkeptikus filozófusokat is rá kívánják bírni ítéletük felfüggesztésére (PH 3.280).
Előadásomban amellett érvelek, hogy Sextus álláspontja védhetőnek bizonyul két gyakori ellenvetéssel szemben. Az első ellenvetés szerint a szkeptikus vizsgálódás nem filozófiai vizs­gálódás, hiszen a filozófiai vizsgálódás az igazság felfedezésére irányul, a szkeptikus vizsgálódás ellenben a zavartalanság állapotát célozza. Ez az ellenvetés azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a szkeptikus filozófia eredetére vonatkozó beszámolójában (PH 1.12) Sextus ugyanazt az eredeti indítékot tulajdonítja valamennyi filozófusnak. A második ellenvetés szerint Sextus ezt tévesen vagy rosszhiszeműen teszi, hiszen a szkeptikusokon kívül egyetlen filozófus sem fogadná el, hogy vizsgálódásának célja a zavartalanság állapota. Erre adott válaszomban rámutatok, hogy a görög filozófiai hagyományban már Sextus előtt is jelen van a zava­ro­dott­ságra mint a filozófiai vizsgálódás kiindulópontján tapasztalt érzületre való hivatkozás. A szkep­tikusok kizárólag abban különböznek más filozófiai mozgalmak képviselőitől, hogy szerintük ezt a kiindulópontot egyelőre semmilyen felfedezés nem követte.

Krupp József:
Pegazus szárnya, Merkúr léptei
Antik motívumok Borbély Szilárd kései költészetében

Az előadás Borbély Szilárd kései, a szerző által a bukolika hagyományához kapcsolt verseivel foglalkozik, és azt vizsgálja, milyen jelentésösszefüggésekbe rendeződnek ezek antik motívumai. A vizsgálódás a Próteusz a pszichiátrián című verset (megjelent a 2000 folyóirat 2010/11. számában) állítja középpontba, de kitér a Bukolikatájt címen tervezett, máig kiadatlan kötet többi darabjára is.